Seite 12 [12]
10 e I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG
engednek következtetni, hogy a társadalmi érvényesüléshez a szegmen¬
tálisan adott feltételek — mint a személyes késztetettség, integráló intéz¬
ményi strukturális környezet, kedvező szociális körülmények — önmaguk¬
ban nem elegendőek. A kitörés a súlyosan deprivált környezetből akkor
lehetséges, ha a szegmentálisan adott feltételrendszer komponensei között
funkcionális összhang áll fenn. Tapasztalataim szerint az elmúlt évtize¬
dekben a felzárkózást támogató kezdeményezések bár számosak, ahogy
a helyi társadalmak közösségeinek újraszerveződése érdekében tett erőfe¬
szítések is jelentősek, az intézkedések mégsem álltak össze egységesen és
hatékonyan működő rendszerré.
Az elmúlt években nemcsak a hagyományokat őrző, elsősorban oláh
cigány közösségek szokásait, értékrendjét és normáit kutathattam, hanem
módomban állt a romungró (magyar cigány) lokális közösségek helyzeté¬
nek a tanulmányozása is. Hodász, Nyírvasvári és Nagyecsed esetében
mind az oláh kultúra, mind a magyar cigányokra vonatkozóan reprezen¬
tatívnak tekinthető lokális esetekkel találkoztam. Emellett Hajdúsámson¬
Martinka, Lácacséke, Balmazújváros, Ibrány, Nyíracsád, Kállósemjén,
Fehérgyarmat, Mátészalka, Kisköre, Tiszadada és Tiszalök közösségében
élő romungró cigányok helyzetét is kutattam.
Tapasztalataim, a terepkutatások során ért hatások arra ösztönöztek,
hogy a megismert közösségek recens szociokulturális folyamatviszonyai¬
val mélyebben is foglalkozzam. Mindezt több szempontból is hiánypótló
alapkutatásnak ítélem. Legelső, és egyben talán leghangsúlyosabb indok,
hogy fontos lenne megérteni és értelmezni a vegyes etnikai együttélési
helyzetekre épülő kortárs vidéki lokális társadalmak közösségfolyama¬
tait. Ennek hátterében döntő kérdés a cigány közösségek és a magyar
falusi parasztközösségek együttélésének kérdése, majd a kisebbség foko¬
zatosan dominánssá váló demográfiai értelemben vett térnyerési folya¬
matainak, helyi társadalommá szerveződésének és közösségviszonyai¬
nak az értelmezése.
Napjaink közgondolkodásának elterjedt , vidék-képe" szerint ezek - és
a hasonló helyzetű - a települések olyan jelzőkkel írhatók le mint konflik¬
tusokkal terhelt magyar-roma együttélési helyzet, elöregedő népesség,
valódi közösségek hiánya, munkanélküliség, mélyszegénység és deprivált
élethelyzet. A kutatási tapasztalatok azonban mindezt legfeljebb részlege¬
sen és korlátozott értelemben támasztják alá. Sőt, számos olyan közösség¬
folyamat, kiegyensúlyozott etnikai együttélési helyzet megfigyelésére nyílt
mód, amelyek a közvélekedésben meggyökeresedett és a társadalomtudo¬
mányi kutatások eredményeivel is alátámasztott hanyatló vidék-paradigma
árnyalására ösztönöznek.