OCR
IDENTITÁS- ÉS EMLÉKEZETPOLITIKAI GYAKORLATOK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ? 255 a kárpátaljai magyarság összetartozását demonstráló Turul-ünnepséget, amelynek 1991-től — vezető tisztségéből való leváltása után is — a csatóerdői kolhozelnök rendszeresen az egyik prominens szereplője, illetve díszvendége volt. Az elnöknek az emlékmű felállításáért mint , a kárpátaljai magyar kisebbség identitástudatásának megőrzéséért" tett erőfeszítéseit 2009-ben a Magyarok Kijevi Egyesülete , Etelköz Díj"-jal ismerte el. A rendszerváltás után a régi nómenklatúra-elitnek — az etnikai identitaspolitika tjrafogalmazasa mellett — a szovjet időszakban betiltott, illetve működésében jelentősen korlátozott helyi vallási-felekezeti közösségek újjászervezésében is aktív szerepe volt. Csatóerdőn például a régi kommunista párt és szocialista tömegszervezetek több tagja (párttitkár, Komszomol-titkár, TIT-titkar, szakszervezeti elnök stb.) csatlakozott a helyi református gyülekezethez, ahol az egyházszervezeti hierarchián belül a rendszerváltás utáni első évtizedben meghatározó pozíciókat (presbitériumi tag, pénztárnok, kurátor, könyvelő stb.) foglaltak el. A tradicionálisan vallásos családok többsége a régi nómenklatúra-elitnek ezeket a törekvéseit — kezdetben legalábbis — megvetéssel fogadta; a szakrális, vallási intézményeken belül elérhető szimbolikus javak (presztízs, megbecsülés, rang) privatizációjára irányuló törekvésekről többen jelenlegi is elítélően beszélnek a faluban: , tt van például M. Miklós," aki a csatóerdői kolhoz Komszomol-elnöke vót. Amikor pártember vót, a legjobban akkor kalapált, amikor harangoztak, most meg amikor harangoznak, fut a templomba... az ilyen egy aljas féreg... vagy a másik, az egyház gondnoka... az is pártember vót. Sohse vót templomba, most ű az első, na, őszintén megmondva az ilyenekér" nem megyek... mer" utálom űket. Amikor a templomot megnyitották, akkor ezek mind, ki vagyok, én vagyok, rendezkedtek - azt hitték, akkor nekik is leesik valami. . ."9" 598 Fiktív név. 599 B.14., magyar férfi, Csatóerdő.