Page 253 [253]
OCR
e 5. IDENTITÁS- ÉS EMLÉKEZETPOLITIKAI GYAKORLATOK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN A szovjet politikai diktatúra éveiben — amint az köztudott — a központi hatalom által ellenőrzött vidéki, helyi oktatási és művelődési közintézmények (iskola, zeneiskola, könyvtár, kultúrház, mozi) mindegyikének tevékenysége tartalmazott valamilyen agitációs, propagandisztikus vagy ideologisztikus elemet. A vizsgált kárpátaljai falvakban az általános- és középiskolákban működő politikai iskolák, lektori csoportok, a gyerekek ideológiai nevelését szolgáló pionír- és Komszomol-szervezetek vagy akár a helyi kultúrházak agitációs brigádjainak és különböző önképzőköreinek""§ a létezése már önmagában is azt bizonyítja, hogy az államszocializmus évtizedeiben a társadalmi nyilvánosság különböző szféráit szervező lokális kulturális intézmények szakmai, ismertterjesztő és politikai tevékenysége nem különült el élesen egymastol.5* Az 1990-es évek elején az említett közintézmények belső hierarchiájában magasabb strukturális pozícióval, azaz megfelelő döntési jogkörrel és szakmai reputációval rendelkező" falusi kulturälis elitek (iskolaigazgatök, magasabb presztízsű tanárok, tanítók, kultúrházvezetők és más alkalmazottak) társadalmi összetétele — a szovjet politikai diktatúra fenntartásában 588 A rendelkezésre álló adatok szerint 1986-ban a csatóerdői kultúrházban összesen 17 , ön2 tevékeny" csoport (, Fúvószenekar", , Drámai kör", , Lánykórus", , Kórus zenei kísérettel", ,Tánckör", , Gyermektánckör", , Művészeti olvasás", , Bajánosok együttese", , Énekkar", »Disco.klub”, , Film-fotó amatőrök", , Gyermekkórus zenei kísérettel", , Művészeti ábrázoläs: festészet és dekoratív művészet", , Gyermekdrámai kör, kedv szerinti foglalkozás"). Ezek közül a szűkebb értelemben vett politikai propagandát két szakkör: a kultúragitációs brigád (a lokális szóhasználat szerint: , agitkult brigád") és a művészeti agitációs brigád végezte. Mindkét csoport tagsága nagyobbrészt a kultúrház alkalmazottaiból rekrutálódott, de apropagandamunka gyakorlati megvalósításában a helyi középiskola tanárai és Komszomol-szervezetének tagjai is gyakran bekapcsolódtak. A 12-15 főből álló csoportok résztvevői — a jelenléti jegyzőkönyvek szerint — hetente 3-4 alkalommal találkoztak, hogy összeállítsák és begyakorolják a kultúragitációs brigád műsorszámait. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvek szerint a két agitációs brigád 1986-ban 10 hónap alatt összesen 54 próbát és 49 műsort tartott a kolhoz különféle gyár- és üzemegységeiben, mezőgazdasági vagy állattenyésztő részlegein. (Forrás: a csatóerdői kultúrház jegyzőkönyvei, magántulajdon.) A szovjet politikai diktatúra éveiben a városi és vidéki közintézmények ideológiai funkciójának regionális, kárpátaljai jellegzetességeit érzékletes példákon keresztül mutatja be Bodnár 2015. 590 Putnam 1976. 58 ©
