Page 251 [251]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 249 mobilizációs képességét az etnikai azonosság fogalmaival ösztönzi, a gazdasági kényszermigránsokat ellenben a másság diskurzusain keresztül fosztja meg a társadalmi érvényesülés lehetőségétől. A helyi életvilágon belül kialakult aktuális etnikumközi kapcsolatok ebben az értelemben tehát meghatározzák azoknak az informális, mikroszintű migrációs politikáknak a természetét, formáját és erejét, amelyeket a fogadó közösség az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmaz. Továbbá kijelölik azokat a pozíciókat, amelyeket a külföldi bevándorlók a gazdasági munkamegosztásban, s ennélfogva a céltelepülés társadalmi szervezetének egészében legitim módon be tudnak tölteni. A külföldi idénymunkásokat alkalmazó magyar gazdák diskurzusait elemezve láthattuk, hogy a fogadó közösség — sajátos szubsztitúciós és transzformációs szabályok segítségével — a magyar-roma etnikai különbségtétel hagyományos eljárásait más etnikai csoportok tagjaira laz ,ukránokra") vonatkoztatja, ezáltal a társadalmi jelentésképzés folyamatában az , ukrán" idegen idegensége a , cigány" idegen idegenségeként tűnik fel. Az eljárás lényegéhez tartozik, hogy miközben a történetileg kialakult etnikai kategóriák bizonyos tartalmi elemeinek alkalmazása elősegíti az , ukránok" társadalmi különbségeinek kifejezését, aközben megerősíti a lokális társadalmon belül kialakult strukturális egyenlőtlenségek korábbi rendszerét is. Így a lokális színtéren belül a kárpátaljai migránsok különböző részcsoportjai integrációját vagy szegregációját megalapozó hétköznapi stratégiák egyszermind nagyon fontos, gyakorlati szerepű eszközei a magyarok és romák közötti politikai hatalom megosztásának (redisztribüciöjänak] is. A posztszocialista korszakban megfigyelhető informális gazdasági stratégiák és a határra mint erőforrásra építő újszerű foglalkozási csoportok bemutatása után röviden ki kell térnem azokra a kortárs identitás- és emlékezetpolitikai gyakorlatokra is, amelyek a szimbólumok és a politikai diskurzusok szintjén mutatják be a lokális társadalom különféle részcsoportjai (kulturális, gazdasági politikai elitek és a hétköznapi cselekvők) közötti interakciókat, érték- és érdekkonfliktusokat, valamint az állam és állampolgárok viszonyában bekövetkező változásokat.
