Oldal 251 [251]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ® 249
mobilizációs képességét az etnikai azonosság fogalmaival ösztönzi, a gazda¬
sági kényszermigránsokat ellenben a másság diskurzusain keresztül fosztja
meg a társadalmi érvényesülés lehetőségétől.
A helyi életvilágon belül kialakult aktuális etnikumközi kapcsolatok
ebben az értelemben tehát meghatározzák azoknak az informális, mikro¬
szintű migrációs politikáknak a természetét, formáját és erejét, amelyeket
a fogadó közösség az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmaz. Továbbá
kijelölik azokat a pozíciókat, amelyeket a külföldi bevándorlók a gazdasági
munkamegosztásban, s ennélfogva a céltelepülés társadalmi szervezetének
egészében legitim módon be tudnak tölteni.
A külföldi idénymunkásokat alkalmazó magyar gazdák diskurzusait ele¬
mezve láthattuk, hogy a fogadó közösség — sajátos szubsztitúciós és transz¬
formációs szabályok segítségével — a magyar-roma etnikai különbségtétel
hagyományos eljárásait más etnikai csoportok tagjaira laz ,ukránokra")
vonatkoztatja, ezáltal a társadalmi jelentésképzés folyamatában az , ukrán"
idegen idegensége a , cigány" idegen idegenségeként tűnik fel. Az eljárás
lényegéhez tartozik, hogy miközben a történetileg kialakult etnikai kategóriák
bizonyos tartalmi elemeinek alkalmazása elősegíti az , ukránok" társadalmi
különbségeinek kifejezését, aközben megerősíti a lokális társadalmon belül
kialakult strukturális egyenlőtlenségek korábbi rendszerét is. Így a lokális
színtéren belül a kárpátaljai migránsok különböző részcsoportjai integrációját
vagy szegregációját megalapozó hétköznapi stratégiák egyszermind nagyon
fontos, gyakorlati szerepű eszközei a magyarok és romák közötti politikai
hatalom megosztásának (redisztribüciöjänak] is.
A posztszocialista korszakban megfigyelhető informális gazdasági straté¬
giák és a határra mint erőforrásra építő újszerű foglalkozási csoportok bemu¬
tatása után röviden ki kell térnem azokra a kortárs identitás- és emlékezet¬
politikai gyakorlatokra is, amelyek a szimbólumok és a politikai diskurzusok
szintjén mutatják be a lokális társadalom különféle részcsoportjai (kulturális,
gazdasági politikai elitek és a hétköznapi cselekvők) közötti interakciókat,
érték- és érdekkonfliktusokat, valamint az állam és állampolgárok viszonyá¬
ban bekövetkező változásokat.