Seite 248 [248]
OCR
246 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK külföldi állampolgárokat a , cigány" státuszával jelölt , idegen" fogalmán belül helyezi el — igaz, a diskurzus határozottan utal az említett kategóriákkal megnevezett személyek és csoportok stigmatizáltsága mértékében kifejeződő fokozatbeli különbségekre. A lokális életvilág foglalkozás- és társadalomszerkezeti hierarchiájában a ,cigány" pozícióját elfoglaló ukrajnai idénymunkásokkal szemben a fogadó közösség a magyar-roma interakciókat hagyományosan uraló aszimmetrikus kapcsolatok (patrónus-kliens viszonyok) igényével lép fel. Ily módon a fogadó társadalom tagjai — különféle helyettesítő (szubsztitúciós) eljárással — a , cigány" idegen másságának leírására, értelmezésére használt hagyományos kategóriákat és klasszifikációs eljárásokat gyakran alkalmazzák a faluban megjelenő külföldiekre is. A hétköznapi nyelvi gyakorlatok szintjén ez nem jelent mást, mint hogy akárcsak a , régi" cigányokat, az ukrán migránsokat is megfosztják személyiségüktől; a munkáltató diskurzus általában a hatalom tárgyaként, dologi (testi) mivoltukban, egy politikailag telített nyelvi környezetben reprezentálja őket. Ez kifejeződhet implicit retorikai alakzatok formájában -— például a ,volt nekem tavaly olyan munkásom" kezdetű mondatok minden esetben a „birtokoltam olyan ukránt" predikátumát hordozzák magukban -, de megnyilvánulhat akár direkt, kifejtett formában is. A , Tartasz most ukránt? Nem tartok!", ,az udvaron nem tartottunk ukránt, mert na, féltünk azér", , a szomszéd faluból hoztam szedőket, mert az enyémnek haza kellett menni, az enyémnek lejárt a vízumja", ,van az udvaron melléképület, hozunk két oroszt" stb. típusú beszédfordulatok például félreérthetetlenül kijelölik a kijelentés alanya és tárgya között fennálló aszimmetrikus viszonyokat. Ennek a hatalmi jelentésekkel átitatott, illetve politikailag konfigurált nyelvnek a legalizálásában és fenntartásában kétségtelenül az agrártermelés tradicionális elemei játsszák az egyik legfontosabb szerepet. Ezt megfelelően szemléltetik a paraszti termeléshez kapcsolódó specifikus munkaszervezési normák is, amelyek szerint a , rendes", a , jó", a ,becsületes" munkavégzés garantálása érdekében a kispaládi gazdának együtt kell dolgoznia vagy legalábbis , rá kel! néznie" az ukrán munkásokra - más szóval ugyanúgy, ahogyan a , cigány" napszámos felett is minden alkalommal egyénileg kell kontrollt és hatalmat gyakorolnia. Az ukrán és cigány , birtokolt test" közötti korrelációs hatalmi viszonyok létrehozásában figyelemre méltóak a cigány-testre mint vizuális objektumra irányuló transzformációs eljárások is. Ezen többnyire képi analógiákat tartalmazó kommunikációs stratégiákat kell értenünk, amelyek segítségével a kispalädi magyarok bizonyos stigmatizält etnikus jegyeket (pl. a , fekete" bőrszínt) egész egyszerűen , átviszik" más, jelöletlen (, fehér", , ukrán") testekre is. Egy kispaládi magyar nő például saját távolmaradását a családja mezőgazdasági termelésétől azzal indokolta, hogy a kertet , egyszerűen rabszolgamunkának" tartja, ahol amunkások úgy dolgoznak, akár , a kávéültetvényen
