Page 246 [246]
OCR
244 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK tekintenünk, amelyekben az egymással kapcsolatba lépő felek gazdasági érdekellentéte az egyik meghatározó tényező. Mivel a határ menti régióban jellemzően alacsonyak a bérek és elenyészően kevés az elérhető munkaalkalom, az ukrajnai idénymunkások bevételük maximalizálása, valamint munkaerejük megőrzése érdekében különböző informális technikák (munkalassítás, felületes munkavégzés; az étkezési és a szállásdíj helyett magasabb bérezés kialkudása; stb.) kialakítására kényszerülnek. A munkaadók ugyanakkor ezeknek a stratégiáknak a hatékonyságát különféle hétköznapi eszközökkel (pl. a munkaidő elnyújtása, a ház körüli fizikai munkák pótfizetés nélküli elvégeztetése ) próbálják meg csökkenteni. A kölcsönös adaptív-stratégiai viselkedésmódoknak ebben a rendszerében a fogadó társadalom főként az etnikai hierarchia kijelölésével, illetve az etnikai stigmatizáció bizonyos eljárásaival érvényesíti saját gazdasági érdekeit." Az ukrajnai gazdasági idénymunkások csoportjához - ahogyan arra már korábban is utaltunk - a kispaládi társadalomban különböző etnikai identitású (magyar, ukrán, orosz, cigány) személyek tartoznak, akiket a fogadó közösség a mindennapi kommunikációs helyzetekben egységesen , ukrán"-ként és/ vagy ,orosz"-ként kategorizál. A fogadó társadalom és a migránsok között kialakuló gyakorlati együttműködés keretei között azonban számos olyan hétköznapi gyakorlat van, amely a származási ország szerint homogenizált ,idegen” migransokat — társadalmi pozíció, magatartás, gazdasági , érték" alapján — tovább differenciálja. A helyi munkaerőpiacon megjelenő , ukrán" nemzetiségű napszámosokról a kispaládi magyarok negatív értékítéleteket forgalmaznak. Eszerint az , ukránok": , megbízhatatlanok", rafináltak, , ott vágnak át, ahon akarnak", , isznak", ,, szombatisták, szombaton nem dógoznak", , húzzák az időt" stb. Az adott sztereotípiák segítségével a fogadó közösség olyan társadalmilag elítélt magatartásformákat és gazdasági habitusokat társít az , ukránok" kategóriájához, amelyek a helyi magyarság gondolkodásában az ellenálló, a , rossz cigány" jellemzői közé tartoznak. A magyar gazdák ennek megfelelően ritkábban folyamodnak a , nem biztosnak" tartott ukrán lanyanyelvű) munkaerőhöz, mint ahogyan a , rossz" napszámosoknak tartott , cigányok" többségét is rendszerint csak kiegészítő, általában a nehezebbnek vagy egészségtelenebbnek tartott fizikai munkákra (pl. uborkászsákok pakolása, hordása; permetezés; stb.) alkalmazzák. A magyar gazdák ezért mezőgazdasági üzemeikben gyakrabban foglalkoztatnak a határon túlról érkező magyar nemzetiségű napszámosokat. Ezekről a migránsokról a közbeszéd úgy tartja, hogy , nagyjából megbízhatóbbak", „stabilabbak”, „becsületesebbek”, egyszöval , jobbak, mint a magyar cigányok. Mert szófogadóak, rendesebbek. Nem olyan erőszakosak.""" A munkáltatói diskurzusban ezek a kompetenciák, jelesül az engedelmesség (a , szófogadás"), 576 Ainlay — Crosby 1998: 13. 577 B.34., magyar férfi, Kispalád.
