Page 233 [233]
OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN ? 231 rendje stb. az etnikai közösségen belül karakteresebben elkülönült. A szűk értelemben vett roma gazdasági , elit"-en kívül a helyi roma etnikai közösség lokális hierarchiájában előkelőbb helyet foglalnak el a relatíve rendszeres munkajövedelemmel, azaz a magyarok mezőgazdasági termelésétől bizonyos mértékig független, autonóm gazdasági stratégiákkal rendelkező családok. Kispaládon 2009-ben összesen 21 ilyen roma háztartás volt. Ezeknek a roma családoknak a többsége kiegészítő vagy főfoglalkozásként kertgazdálkodással foglalkozott. Ezek közül 4 csaläd 1000-2000 meter, toväbbi 14 roma nagycsaläd pedig 200-600 meter hosszüsägu uborkaültetvenyt müvelt. Megjegyzendö ugyanakkor, hogy az adott családok többsége — a magyarok diskurzusában: a „mormälisabbja”, az „iparkodö cigányok" — a kertgazdálkodásból rendszerint csupán csekély és időszakos jövedelemre tudott szert tenni, így az év nagyobb részében - a pauperizált, , szegény" romákhoz hasonlóan - a különféle szociális transzferjövedelmekből éltek. A kispaládi romák legnagyobb csoportját — a vizsgálat időpontjában — a különféle transzferjövedelmekből ígyes, gyed, szociális támogatás, banki hitel, , kamatos pénz"], valamint a napszámosmunkákból élő roma foglalkozási csoportok alkották. A településen 2009-ben az aktív korú lakosság [275 fő) mintegy 55,2%-a (152 fő) tartósan munkanélküli volt, a háztartásoknak 1205) pedig több mint a fele lösszesen 105) rendszeres szociális támogatásra szorult. Ezek a halmozottan hátrányos helyzetű családok a faluban szinte kivétel nélkül a helyi romák legalsó, kifejezetten mélyszegénységben élő rétegéből kerültek ki. A magasabb presztízsű roma családok a mindennapi kommunikációs helyzetekben ezeket a romákat általában diszkreditáló nyelvi alakzatok, negatív heterosztereotípiák (,,retkesek”, ,, koszosok”, , mocskosok”, „aljasok”, „budisok”) segitsegevel azonosittäk. A faluban élő, előkelőbb gazdasági-társadalmi pozíciókat betöltő roma családok általában két különböző mobilitási stratégia segítségével változtatták meg korábbi státuszukat. Az egyik ilyen státuszelérési modell a munka köré szerveződő ún. , normál-életút",""?" amelyhez a faluban csupán egyetlen roma nagycsalád karriertörténete tartozik. E család gazdasági felemelkedését specifikus családtörténeti előzmények - a rendszerváltás előtti magasabb munkaerőpiaci pozíciók (buszsofőr, kisebbségi önkormányzati vezető, rendőr), a következetes etnikai exogámia, valamint a többgenerációs gazdasági és kapcsolati tőkefelhalmozás — teremtették meg. A másik típus egyfajta alternatív pályamodellként írható le. Az ezt követő roma családok státuszváltásához az 1990-es évek elején kibontakozó határvidéki feketegazdaság laz ember-, a cigaretta-, valamint az árucsempészet) teremtette meg a gazdasági feltételeket. Az informális határvidéki gazdasági stratégiák elterjedése mellett a faluban élő romák társadalmi státuszváltásához jelentős mértékben hozzájárultak azok a neoprotestáns kisegyházi (baptista, pünkösdista) mozgalmak, ame559 A kifejezés fogalmi jelentésének meghatározásához lásd Kohli 1990.
