Page 232 [232]
OCR
230 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK dern) vállalkozói vagy agrárbefektetői attitűd irányítja: a tradicionális üzemek működésébe modern termeléstechnikai eljárásokat, a profitmaximalizálás érdekében pedig új, alternatív tőkefajtákat (hitel- és támogatásszerzés) és gazdasági tevékenységtípusokat (üzemanyag- és cigarettacsempészet, határon átívelő kereskedés) vezetnek be. A két korosztály tagjainak — megkülönböztető értékű vonásai ellenére — közös tulajdonsága, hogy a lokalitás keretei között mindkét csoport résztvevői a gazdasági elithez tartoznak, azaz többnyire a tőke és a hatalom kizárólagos birtokosai. Ezek a családok irányítják a falu belső gazdasági mechanizmusait, a helyi munkaerőpiacokat, valamint az interetnikus kapcsolatok keretéül szolgáló disztribúciós/redisztribúciós folyamatokat."" Ennek a magyar gazdasági elitnek a vezető pozíciói általában a mindennapok keretei között azokban a hierarchikus agrárszervezeti formákban objektiválódnak, amelyekben a patrónus-kliens viszonyként kezelt aszimmetrikus gazda-napszámos kapcsolatok az uralkodóak.5"§ Ezek a gazdasági kooperációra épülő formák -— ebben az értelemben — meghatározzák az interetnikus kapcsolatok szerkezetét is: kiemelt szerepet játszanak a domináns magyarok és az alárendelt gazdasági pozíciókban megjelenő romák közötti hatalmi viszonyok gyakorlati működtetésében, fenntartásában és megerősítésében. Ebből a szempontból a kispaládi magyarok poszttradicionális parasztosodásának egyik legfontosabb együtt járt a romák és a magyarok között fennálló korábbi aszimmetrikus szerkezeti-funkcionális kapcsolatok újraéledésével is. Nagyon egyszerűen fogalmazva mindez annyit tesz, hogy a mezőgazdasági termelés során — akár önkéntelenül is, de részben -— ismét visszakerültek, jelentőségteljessé váltak a , cigánnyal való bánásban" azok a feudális eredetű hatalomtechnikai megoldások, amelyeket a magyar , nagygazdák" a kollektivizálás előtti időszakban a , nincstelen" vagy a , napszámos" romákkal szemben alkalmaztak. 2. A kispaládi magyar társadalom poszttradicionális parasztosodásával szemben az 1990-es évek közepétől azonban a helyi roma népesség körében is elindult egy gazdasági, társadalmi mobilizációs folyamat, amelynek hatására a roma közösségen belüli (jövedelmi, társadalmi, státusbeli) külünbségek méginkább elmélyültek. A terepkutatás idején a vizsgált településen mindössze öt olyan kifejezetten jómódú, magas társadalmi presztízsű roma nagycsalád élt, amelynek lakáskörülményei, életvezetési gyakorlatai, fogyasztási preferenciái, érték557 Az 1990-es évektől újraszerveződő határ menti magyar falusi társadalmak hatékonyan építettek az országhatár másik oldalán összeomló szovjet nemzetgazdaságra. A politikai rendszerváltás elején kialakuló recesszív gazdasági helyzetben Kispaládon például a mai Ukrajna területén található csatóerdői kolhoz mezőgazdasági eszközeinek (gépek, alkatrészek, vegyszerek stb.) illegális értékesítése a poszttradicionális paraszti magántermeléshez való visszatérést gazdasági értelemben megalapozó stratégia volt. 558 Szabó 2002.
