Oldal 166 [166]
OCR
164 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK A típustervek szerint felépített modern lakóházak és a szabványosított méretű telkek elmosták a lokális társadalmon belül kialakult korábbi szociális, gazdasági határokat: uniformizálták a betelepülő és helyi (törzsökös) családok között húzódó korábbi vagyoni, státuszbeli, szokásjogi különbségeket, és jelentősen újraszervezték a település történetileg kialakult, hierarchikus térbeli szerkezetét. Ezek a tértranszformációs és modernizációs gyakorlatok — amellett, hogy például az 1950-es évekhez képest minőségi változást hoztak a kolhozmunkäsok lakókörülményeiben -— egyszersmind hozzájárultak a történeti identitás korábbi szerkezetének átalakulásához is: új gazdasági magatartástípusokat, érintkezési formákat, interakciós helyzeteket alakítottak ki. Ebből következően nem csupán a hétköznapi élet külső (, fizikai") kontextusában okoztak változásokat, de — a jelen lévő , múlt" gondozását elősegítő közösségi és privát terek tömeges átalakításával — megváltoztatták magának az emlékezésnek a struktúráját is. A tradícióktól való megfosztás térbeli gyakorlatain kívül szintén jelentős változást eredményezett a , kolhozporták" modernizálása is. A kolhoz közműhálózatainak bekapcsolása az országos hálózatba, a háztartások villamosítása"? és palackos gázzal történő ellátása"? a hatvanas évek végére fejeződött be, ami nem csupán jelentősen javította a gazdaság alkalmazottainak életkörülményeit, de egyszersmind a kolhozisták körében újszerű fogyasztási mintákat és stratégiai viselkedesmödokat is kialakitott. „A häzakba beköltözött a jólét. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi húsz év alatt 600 új ház épült a kolhozunkhoz tartozó községekben. És micsoda házak! nök felfaragta a falukot, behozta a sok idegeneket. Ű várost akart ebbül a falubul csinálni. Hát nézd csak meg ezt az utcát, aki ideköltözött, nincs hol kikakálni magukot. Egy falusi parasztnak legalább 15 szotek kell, hogy legyen, hogy tudjon hol dógozni. Hát ezeken a telkeken nem tudnak egy petrezselymet letenni. Nem látod, milyen szűk telekhelyek vagynak? Itt is átvágta a kerteket érted, na. És evvel nem jót csinált, mert ott is olyan kevés kis izéket adott, hogy nincs értéke a háznak. Itt van a Deszkovics háza, eladó, hát nem adnak érte 5000 dollárt. Hát nem tudsz letenni egy WC-t a portán, mert már ott vagy a szomszédba. Hát ezért haragszik az elnökre a nép. Átkozza is... Hát nálunk ez a vidámpatk itt hiányzott! Hát Szőlősön se hiányzik az senkinek, nemhogy itt, mert itt sincsen közönsége. Csak az, hogy valakinek ki vót téve, hogy építs, oszt akkor téged kitüntetünk." B.3., magyar férfi, Bodnya. (Kiemelés — B. S.) 102 A Kárpáti Igaz Szó 1958. február 9. számában a Bodnyai Községi Tanács elnöke, Fóris Gábor a , Fejlődnek községeink" című cikkében arról számol be, hogy , nagy változások történtek a helység művelődési életében. Középiskola, 80 férőhelyes bentlakásos iskola, községi áruház épült, megkezdte működését a vezetékes rádióközpont, átadták rendeltetésének a szülőotthont és az étkezdét. Villamosították Bodnyát és Csatóerdőt." (Fóris 1958: 3.) 103 Az 1966. június 16-án tartott kolhozvezetőségi ülésen a gazdaság elnöke, Bara Endre elmondta, hogy , a kárpátaljai területi végrehajtó bizottság rendelkezése értelmében a kolhoz 48 darab gázspórt és gázpalackot kapott, amelyet szét kell osztani a brigádok és a farmok kolhozistái között. Az értéke egynek — bevezetéssel és bekötéssel együtt — 67 rubel 60 kopek. Elhatározták: elosztani a gáztűzhelyeket falvanként." (NKHLR: 1966: 52.)
