OCR
154 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK az emlékmúzeumokon kívül, részlegeket hozzanak létre a szovjet korszakról — a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól napjainkig. A múzeum kiállításain be kell mutatni a kommunista építés sikereit az SZSZKSZ-ben, a Kommunista Párt lenini irányvonalának győzelmét, a szovjet nép harcát az SZKP programjának megvalósításában, a párt intézkedéseit az ipar, a mezőgazdaság és kultúra, valamint a népjólét felemelése terén."??? A központi utasításnak megfelelően Kárpátalján — Ukrajna más vidékeihez hasonlóan - gyors ütemben növekedett az újonnan létrehozott múzeumok száma. 1966-ban a megyében 41 jelentősebb múzeum működött, ebből 17 ún. , társadalmi múzeum", 24 pedig szobamúzeum volt. Ezenkívül a falusi és városi iskolákban 160 kisebb múzeumot és , Lenin-szobát", továbbá 140 emlékszobát és emléksarkot alakítottak ki — ez utóbbiak többsége a munkának és a harci dicsőségnek, valamint az internacionalista barátságnak állított emléket. A tömeges intézményalapítások ellenére azonban a rendszerváltásig Kárpátalján mindössze két jelentősebb szabadtéri néprajzi múzeum működött. Az egyik az ungvári skanzen volt, amelynek tárgyi anyagai és épülettípusai összeválogatásához már 1965-ben hozzáfogtak, megnyitására azonban végül csupán 1970 júniusában került sor. A másik a csatóerdői ,, Béke" Kolhoz által alapított falumúzeum volt, amelynek kialakítására Mikószegen került sor. Ez utóbbi két szerkezeti egységet foglalt magába: az 1970-ben átadott szobamüzeumot (a Munka Dicsö Müzeumät], valamint a vizsgält hatärvideki magyar települések tárgyi és népi kultúráját bemutató, 1974 és 1976 között felépített szabadtéri skanzent (18. és 19. kép). A csatóerdői falumúzeum gyűjteményének gyarapításában — a kolhoz vezetősége mellett — részt vettek az ungvári Területi Honismereti Múzeumban dolgozó szakemberek, történészek és muzeológusok is. A közös munka eredményeképp a falumúzeum gyűjteménye 1982-ben összesen 1476 néprajzi, 2080 történelmi jellegű tárgyat és dokumentumot, továbbá 5 lakóházat és 7 egyéb épületet tartalmazott. Az évente 3-4 ezer látogatót fogadó intézmény korabeli színvonalát jól szemlélteti, hogy 1985-ben a falumúzeumok köztársasági szemléjén a mikószegi skanzent a legjobbnak minősítették. 8: Ugyanebben az évben a megyében összesen 159 múzeum működött, ebből három - a mikószegi, a szlatinai és a fancsikai — a , népi múzeum" tiszteletbeli cimet kapta.*° A mikószegi falumúzeum két strukturális eleme (a szobamüzeum és a skanzen szerkezeti egységei) a történelmi időnek sajátos jelentés-összefüggéseit artikulálta, és eltérő koncepcionális alapelveket fejezett ki: 382 Posztanovlenyije CK KPSS... 1986: 416. 385 Kuzma 2013: 31. 384 Dupka — Horvath 1987: 53. 38 Kuzma 2013: 33.