Oldal 156 [156]
154 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
az emlékmúzeumokon kívül, részlegeket hozzanak létre a szovjet korszak¬
ról — a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól napjainkig. A múzeum
kiállításain be kell mutatni a kommunista építés sikereit az SZSZKSZ-ben,
a Kommunista Párt lenini irányvonalának győzelmét, a szovjet nép harcát
az SZKP programjának megvalósításában, a párt intézkedéseit az ipar, a
mezőgazdaság és kultúra, valamint a népjólét felemelése terén."???
A központi utasításnak megfelelően Kárpátalján — Ukrajna más vidékeihez
hasonlóan - gyors ütemben növekedett az újonnan létrehozott múzeumok
száma. 1966-ban a megyében 41 jelentősebb múzeum működött, ebből 17
ún. , társadalmi múzeum", 24 pedig szobamúzeum volt. Ezenkívül a falusi
és városi iskolákban 160 kisebb múzeumot és , Lenin-szobát", továbbá 140
emlékszobát és emléksarkot alakítottak ki — ez utóbbiak többsége a mun¬
kának és a harci dicsőségnek, valamint az internacionalista barátságnak
állított emléket.
A tömeges intézményalapítások ellenére azonban a rendszerváltásig Kár¬
pátalján mindössze két jelentősebb szabadtéri néprajzi múzeum működött.
Az egyik az ungvári skanzen volt, amelynek tárgyi anyagai és épülettípusai
összeválogatásához már 1965-ben hozzáfogtak, megnyitására azonban végül
csupán 1970 júniusában került sor. A másik a csatóerdői ,, Béke" Kolhoz által
alapított falumúzeum volt, amelynek kialakítására Mikószegen került sor.
Ez utóbbi két szerkezeti egységet foglalt magába: az 1970-ben átadott szo¬
bamüzeumot (a Munka Dicsö Müzeumät], valamint a vizsgält hatärvideki
magyar települések tárgyi és népi kultúráját bemutató, 1974 és 1976 között
felépített szabadtéri skanzent (18. és 19. kép).
A csatóerdői falumúzeum gyűjteményének gyarapításában — a kolhoz
vezetősége mellett — részt vettek az ungvári Területi Honismereti Múzeum¬
ban dolgozó szakemberek, történészek és muzeológusok is. A közös munka
eredményeképp a falumúzeum gyűjteménye 1982-ben összesen 1476 néprajzi,
2080 történelmi jellegű tárgyat és dokumentumot, továbbá 5 lakóházat és
7 egyéb épületet tartalmazott. Az évente 3-4 ezer látogatót fogadó intéz¬
mény korabeli színvonalát jól szemlélteti, hogy 1985-ben a falumúzeumok
köztársasági szemléjén a mikószegi skanzent a legjobbnak minősítették. 8:
Ugyanebben az évben a megyében összesen 159 múzeum működött, ebből
három - a mikószegi, a szlatinai és a fancsikai — a , népi múzeum" tiszte¬
letbeli cimet kapta.*°
A mikószegi falumúzeum két strukturális eleme (a szobamüzeum és a
skanzen szerkezeti egységei) a történelmi időnek sajátos jelentés-összefüg¬
géseit artikulálta, és eltérő koncepcionális alapelveket fejezett ki:
382 Posztanovlenyije CK KPSS... 1986: 416.
385 Kuzma 2013: 31.
384 Dupka — Horvath 1987: 53.
38 Kuzma 2013: 33.