Page 136 [136]
OCR
134 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK a darnói kertészet, a nagypálfalvi kertészet, a műszergyár az elnökhelyettesnek. Beosztották egymás között, kapartak űk eleget."?6 A fent bemutatott anyagi, jövedelmi különbségek alapján úgy tűnik, hogy a termelés fő haszonélvezője nem a munkásosztály, hanem sokkal inkább a kollektív gazdaságot vezető elit tagjai (a kolhozelnök, a helyettesek, a farm-, részleg- és üzemvezetők, a brigadérosok) voltak, akik kivételezett helyzetüknél fogva monopolizálták a gazdasági javak előállítása és újraelosztása feletti ellenőrzést, ezáltal pedig aránytalanul nagyobb gazdasági előnyökre tettek szert. A hivatali elit szintjén megfigyelhető illegális jövedelemszerző stratégiák azonban mennyiségi, minőségi és formai jegyeiket tekintve egyaránt jelentősen különböztek a szervezeti hierarchia legalján elhelyezkedő kolhozmunkások körében kialakult informális technikáktól. A kollektív társadalmi emlékezet ezeket a korabeli differenciákat, magatartásbeli különbségeket nagyon pontosan artikulálja, illetve jelöli: a nagyemberek eszerint , kapartak", „markoltak”, , nagy tételbe" loptak", a kisemberek ellenben általában csak 7 ,csíptek-loptak", , elvittek-egy két zsákkal", , megfogtak ezt-azt, amit lehetett". 2.3.4. A kolhozalkalmazottak privilégiumai: akommunista munka , élenjárói" A kolhoz vezetőségi gyűléseinek 1961 és 1971 között keletkezett irattermése alapján az adminisztratív-bürokratikus elit, a gazdaság mindennapi működésével kapcsolatos kérdések mellett, összesen 243 (93,590) fegyelmi és 17 (6,599) jutalmazási ügyet tárgyalt. Ennek keretében hozzávetőleg 566 kolhozmunkás megbüntetésére és legkevesebb 98 személy megjutalmazására, anyagi és/vagy erkölcsi jellegű elismerésére került sor. Ezekből - a sok tekintetben esetleges és szegényes — településszintű adatokból a kolhozban alkalmazott jutalmazási technikáknak két fontosabb típusa rajzolódik ki. Az elsőbe — külső, formális szempontok alapján - olyan jutalmazási rituálék tartoznak, amelyek legfontosabb célja az új, , szocialista" munkaethosz megszilárdítása és intézményesítése, más szóval a kolhozmunkások gazdasági magatartásának szabályozása volt. 1961-1971 között a jutalmak häromnegyed6t (72,2%-a]) a munkaversenyek győzteseinek, a termelési lánkák, brigádok és üzemrészlegek roham- és élmunkásainak osztották ki. Az elismerések, kitüntető címek és privilégiumok további negyedét (21,790-át) az új termelési forma regulatív szabályait követő, annak maradéktalanul engedelmeskedő - a hivatalos diskurzus szerint ,becsületesen", , kitartóan", , tisztességesen dolgozó" — kolhozistáknak és idősebb dolgozóknak ítélték oda.?7 Ilyen cselekedetekért a vizsgált 10 éves 326 B.3., magyar férfi, Bodnya. 327 A kolhoz vezetőségi ülésének tagjai elhatározták, hogy ,,a tiszteletbeli kolhoztagoknak ki kell adni ingyen évente 3 mázsa szemes terményt, két teherautót a tüzelő beszállításához,
