Page 130 [130]
OCR
128 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK már korábban is említettem — mindössze 4,35 rubelt ért el. Egy szakmunkás éves bére ebben az évben: a traktorbrigádban 1196 rubel, az építőbrigádban 1021 rubel volt; az állattenyésztésben egy fejőnő 1323 rubelt, a növénytermesztésben egy mezei munkás 892 rubelt, egy fogatos pedig 713 rubelt keresett, amely kevesebb mint fele-negyede — volt az adminisztrativ-gazdasagi elithez tartoz6 személyek fizetésének.*”” A kollektív gazdaság alkalmazottjai között meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket azonban tovább növelték az elit számára a termelés fokozásáért járó fizetési prémiumok is, amelyek mértékét szintén a közülük megválasztott kolhozvezetőségi tanács tagjai határozták meg. A csatóerdői kolhozban - a vonatkozó jegyzőkönyvek tanúsága szerint — a mezőgazdasági termékek éves állami tervének túlteljesítése esetén minden egyes százalék után a kolhozelnök, az elnökhelyettes, a mezőgazdaság szakemberek, a főkönyvelő és a brigádvezető saját havi fizetésének 1096-át, a termékek eladása után pedig 599-át kapta meg fizetési prémium formájában.?98 A vezetőség erre az összegre — egy testületi döntés értelmében - abban az esetben is jogosult volt, ha a kolhoz: a) túlteljesítette a legfontosabb államilag meghatározott ágazatok gazdasági mutatóit a szemes termény, a hús, a tej és más termékek terén; b) innovatív termelési technológiákat alkalmazott, amelyek segítségével csökkentette a termékek előállításának költségeit; c) teljesítette a mezőgazdasági termékek éves eladási tervét a brigádokban és az állattenyésztési farmokon függetlenül a kolhoz egészének éves gazdasági terveredményétől.?99 A gazdasági terv túlteljesítését természetesen az egyszerű kolhozmunkások körében is megpróbálták ösztönözni, hiszen az állam esetükben is — termelési ágazatonként és foglalkozási csoportonként eltérő mértékű — pótfizetés felszámolását írta elő. E juttatások abszolút és relatív értéke azonban alulmaradt a hivatali elit pótfizetéseihez képest. Ennek egyik oka, hogy a vezetőségi tagoktól eltérően a munkások pótdíjaikat rendszerint nem pénzben, hanem természetben (az előállított gabona, napraforgó, kukorica stb. terméshozama után) kapták meg, melynek minősége gyakran volt rossz.*!° A 8. táblázat K. Károly munkakönyvének adatait tartalmazza. Ebből világosan látható, miként nézett ki az egyszerű kolhoztagoknak kifizetett évenkénti munkabérek és pótdíjak összege, illetve azok egymáshoz képest meghatározott aránya. A dokumentum szerint 1960-1965 között az emlitett személynek 822 munkanapot számoltak fel, amivel összesen 625,7 rubel 307 NJKHLR 1970b: 22-23. 308 NJKHLR 1968b: 15. 309 Uo. 16. 310 Meghallgattak: Bara elvtarsat, a kolhoz elnokét, aki elmondta, hogy az tj biza magas nedvességtartalmú, ezért ajánlom, pótfizetésként kiadni előlegbe a munkanapokra 0,50 kg-ot. Elhatározták: kiadni pótfizetést pótlólag előlegbe a munkanapokra, 0,50 kg-jával a búzát." INJKHLR 1966: 33.)
