OCR
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT + 119 2 12. kép. Téglapakolás az égetőkemencékből (Csatóerdő, téglagyár)? A levéltári iratok szerint 1961 és 1971 között fő- és/vagy mellékbüntetésként összesen 63 személyt bocsátottak el, vagy fokoztak le korábbi pozíciójából, ami a kolhozban megbüntetett alkalmazottak valamivel több mint egytizedét (11,999-át) tette ki. Ebből 37 főt lopásért, 22-t munkafegyelem megsértéséért, további 2-2 személyt pedig hanyagságért és egyéb kihágásért büntettek meg. A mindennapi törvényszegések másik csoportjába — ahogyan arra a kötet 2.2.3. fejezetében már utaltam - a kolhozisták különféle munkaerő-elvonási technikái (színlelt munkavégzés, igazolatlan hiányzás, önkényes kilépés körébe sorolható hétköznapi eljárások) tartoztak. Ezek visszaszorítására — a gyakori pénzbüntetés vagy munkanaplevonás mellett — a helyi gazdasági-adminisztratív elit számos egyéb, meglehetősen produktív eljárást dolgozott ki. A különféle jutalmakból, a pótfizetésből való kizárás közismert gyakorlatán kívül ilyen fegyelmezési stratégia volt többek között a kolhozmunkások háztelkeinek, földterületeinek erőszakos levágása vagy éppen az új telekhelyek kimérésének megtagadása, a lakosság fizikai mozgásának korlátozása, végső esetben pedig a törvényszegő személyek kizárása a kolhozból. A vizsgált települések mikroregionális központjává váló településen, Csatóerdőn a hatvanas évek közepétől tömegesen alapítottak új gyárakat és ipari üzemeket, melyek kiszolgálásához a korábbiaknál jóval nagyobb munkaerőre 292 A fotót készíttette: a , Béke" Kolhoz. (Lelőhely: Mikószegi falumúzeum.)