Page 103 [103]
INFORMÁLIS MEGÉLHETÉSI STRATÉGIÁK A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT " 101
Az első a szocialista rendszer egyik kulcsszimbólumával, a faluban ta¬
lálható Lenin-szoborral kapcsolatos. Az emlékművet eredetileg 1952-ben
állították fel a bodnyai kolhoziroda udvarán. A szobrot 1968-ban költöztették
át Csatóerdőre, ahol a hatvanas évek elejétől a kolhoz új faluközpontot ala¬
kított ki és a kollektív gazdaság modern irodaházát építették fel (3., 4. kép].
A kolhoz egykori építészének elmondása, visszaemlékezése szerint a szobor
áthelyezésének mozzanata a következőképpen ment végbe:
, Akkor még nem volt daruja a kolhoznak. Hát csináltunk háromszögből
egy csigát és avval engedtük le [a szobrot]. Én mentem fel, mint lankás,
mert mind félt menni, nem tudtuk hova tenni a kötelet. Én meg rátettem a
nyakára, mert a szobor három darabbul vót, másfele lecsúszott vón a kötel,
akárhogy teszed. Erre mi történik? Rátesszük a kötelet, mondom a fiúknak,
hogy húzzátok a csigát. A fiúk mutatták nekem, hogy a párttitkár ott áll
az ablakba: hat Alljon, nézze ott! Kiugrik... az allason igazgatom a kötelet,
hogy jó legyen... Kijön, kifulladva, kövér ember vót nagyon: Maga, maga
fasiszta! Hogy merte Leninnek a nyakába akasztani a kötelet? Mondom,
nézzen ide, jöjjön fel maga ide, és mutassa meg nekem más módszerrel. Én
mindig gyűlöltem és akkor is gyűlöltem a rendszert. Már ideges lettem.
És ahogy forgattam, a kötéllel, ahogy megemelték, forgattam és megfog¬
tam az állát, leszakadt, a kezembe maradt az álla. Újból kiugrott: Nem
elég, hogy a nyakába akasztotta a kötelet, még az állát is letörte. Megint
elkezdett éngem fasisztázni. Az emberek a hasukat fogják, röhögnek."
A történet egy rituális kivégzést, szabályos akasztást ábrázol, amelyet a falu
lakosai egy látszólag ideológiailag semleges cselekvés — egy tereptárgy fizikai
áthelyezése - során hajtottak végre. Az elbeszélés nagyon plasztikusan ábrá¬
zolja, ahogyan az említett hétköznapi cselekvés a hegemón hatalom reakció
révén politikai tartalommal telítődik: a szobor mint a hatalom számára
fontos szimbólum mozgatására javasolt megoldás (Lenin , felakasztása")
ugyanis aláássa a hatalom autoritását, és egyben egy vállalhatatlan szimbo¬
likus üzenetet (a , rendszer kivégzését") is közvetítheti. A jelenet komikus
felhangja abból adódik, hogy a feladattal megbízott munkások tudatában
vannak ennek az ambivalenciának és a párttitkár ettől való félelmének, ami
elégségesnek bizonyul ahhoz, hogy az uralkodó hatalom szimbóluma a gúny
la , nevetés") tárgyává váljon, illetve a hétköznapi ellenállás szerepét töltse be.
A másik eset - az előzőtől eltérően - az állam és a helyi társadalom közötti
értékellentétet, vagyis egy eleve ideológiai síkon zajló konfliktust mutat be.
Ennek középpontjában nem a hatalom szimbóluma, hanem éppen fordítva:
a lokális közösség egyik fontos identitásalkotó jelképe áll. 1977-ben a kolhoz
vezetése úgy döntött, hogy megpróbálja eltávolítani a szomszédos falu, Darnó
24 B.4., magyar férfi, Bodnya.