Oldal 100 [100]
OCR
98 § INFORMÁLIS GYAKORLATOK a heti munkaidőt, az egyéni munkahelyi vétségekért kiszabott büntetéseket kiterjesztették a lánka- és brigádcsoportok minden tagjára is stb." Az adatok azt mutatják, hogy a kolhozban elérhető mezőgazdasági munkák rossz eltartó képessége és alacsony bérszínvonala miatt a kolhozmunkások egy része nem dolgozta le a kötelező munkanap-minimumot (a nők esetében általában évente 100, a férfiaknál 120 napot). 1966-ban 38, 1967-ben 62, 1968-ban pedig 194 fő hiányzott igazolatlanul a munkahelyről, illetve nem teljesítette a mezei és zöldségtermesztő, a traktor- és gépkocsivezető brigádokban meghatározott minimális munkanapot. A statisztikai adatok szerint 1962-ben az aktív korú munkaképes népesség (1741 £6) mintegy 26,7%-a (465 fő) egyetlen napot sem dolgozott a kolhozban. (Lásd 6. táblázat.) Ez a stratégia — a foglalkozásszerkezeti adatok alapján — különösen a nőkre volt jellemző. 1961-ben a munkaképes korú nőknek még majdnem fele (48,4%-a) nem a kolhozban, hanem sajat häztartäsgazdasägukban vagy mas helyen dolgozott. Bár a vizsgált időszak végére arányuk 5,390-ra (45 fő) csökkent, a kolhozi termelést önkényesen elhagyó nők aránya 1973-ban még mindig 11,2-szer volt nagyobb, mint a férfiaké (4 fő). A hatvanas években a kollektív termelést elkerülő kolhozmunkások rendszerint a magasabb jövedelmeket és több munkaalkalmat biztosító térségközpontokba, valamint a távolabbi (belső ukrajnai) iparvidékekre vándoroltak. Ez gyakran okozott munkaerőhiányt, és jelentősen akadályozta a kolhozi termelést. Az egyik vezetőségi tag 1967-ben arról tájékoztatta az elnökség tagjait, hogy a mezőgazdasági brigádok elkéstek az őszi kapásnövények (burgonya, kukorica, takarmányrépa, dohány) betakarításával, mivel a munkálatok elvégzéséhez nem állt rendelkezésre elég munkaerő: , A 2. sz. brigád vezetője, Cs. elvtárs a betakarítás elkéséséről beszélt, az ő brigádjában nincs kivájva 2 hektárról a krumpli, és a kukorica sincs teljesen betakarítva. A lánkások nem szervezik meg a munkát, ahogyan kell. P. Bertalan megjelent a munkában a lánkájával összesen 10 emberrel. 2. sz. brigád lánkása, P. Bertalan erre azt mondta, hogy [...] tavasszal a lánkámban 20 ember dolgozott, azután 8 elutazott munkára a keleti területekre, és én nem tudok mindennap dolgoz48 Az egyik, 1967-es határozat szerint , a munkát meg kell kezdeni nem később, mint reggel 9 óra és be kell fejezni nem korábban, mint este 9 óra. [...] Amikor pihennek az emberek az ebédidő alatt, ne aludjanak a kolhoz burgonyavetésén és így tovább, ki legyen téve a tabla a felirattal: »megtiltva«”. Egy másik, 1969. május 4-ei ülésen a falu kolhozelnöke már azt ajánlotta a vezetőség tagjainak, hogy , az egyszerű kolhozisták számára, a munkafegyelem megjavítása érdekében ajánlja felhatalmazni a könyvelőséget, hogy vonja meg a potfizetését azoknak a kolhozistaknak, akik megszegik a munkafegyelmet. Elhatározták: szigorúan betartani a munkafegyelmet és a munkarendet. 2. A munkát a mezőn [moszkvai idő szerint] 9 órától kezdeni, dolgozni 14 órát. 12 órától 12.30-ig szünet, 14-tól 16-ig ebédszünet és 16-tól 20 óráig dolgozni" (NJKHLR 1969a: 4.). A rossz minőségű munkáért levonni a pótfizetést nemcsak az egyes kolhoztagoktól, hanem az egész lánkától, felhatalmazni erre a könyvelőséget. A munkafegyelem megsértése miatt szigorú intézkedéseket foganatosítani." (Uo.)
