Seite 98 [98]
96 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
A történeti források alaposabb elemzéséből ugyanakkor az is láthatóvá
válik, hogy a — hivatalos diskurzus szerint — , törvénysértés"-nek minősí¬
tett esetek jelentős része mögött nem az állam ellen elkövetett tudatos,
megtervezett állampolgári cselekvések, hanem nagyon gyakran csupán
hétköznapi, tradicionális szokásgyakorlatok álltak. (Például: a kolhozmun¬
kások gazt szedtek a gazdaság kukoricájában, lekaszálták vagy begyűjtöt¬
ték a füvet a ,kolhozmező"-ről, vagy a betakarított területen , tallóztak".)
A kolhoztagok által alkalmazott informális technikák egy része valójában
tehát csupán azáltal vált deviáns cselekedetté, hogy megváltoztak a helyi
társadalmon belüli tulajdonjogi viszonyok: az állam újradefiniálta a lokális
színtér keretei között fennálló korábbi társadalmi rendet, és ezzel együtt
hatályon kívül helyezte a föld-, legelő- és birtokhasználati jog korábbi
regulativ szabalyait.?*
A törvénysértő cselekvések elterjedésében azonban - a birtokszerkezet,
telekhasználati szabályok átalakítása mellett — az alacsony munkajövedelmek
is fontos szerepet játszottak. A kolhoztagok bérezésének elveit az 1948-ban
kiadott — korábban már idézett — alapszabályzat határozta meg. Ez a szabályzat
többek között előírta, hogy , az artel tagjainak pénzbeli előleget az év folyamán
legfeljebb az őket munkájuk után megillető összeg 5096-ig lehet folyósítani.
Természetbeni előleget a vezetőség az artel tagjai részére a szemestermények
cséplésének kezdetétől folyósíthat, a kicsépelt szemestermények a kolhoz belső
szükségleteire elkülönített 10-1590-os mennyiségből."?36 A mezőgazdasági
termelésből származó rendszertelen és alacsony jövedelmeket — a munka¬
egység-alapú bérezési rendszer eltörléséig — a gazdaság dolgozói a kollektív
vagyonból egészítették ki. (, Lehetett lopni, ki mit akart. A kolhozrendszerbe
mindig lehetett. Na de fizetés is csak egy évbe egyszer vót.)
A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben dolgozó kolhozmunkások
egy munkanapért járó bérezése a vizsgált faluban 1961-ben 1,82 rubel,
1963-ban 3.2 rubel, 1965-ben 3.24 rubel, 1967-ben 3.42 rubel, 1970-ben
pedig 4,35 rubel volt. Az alacsony bérek elleni tiltakozásnak azonban — a
kolhozvagyon megdézsmálása, szétlopása mellett — számos egyéb formája
is létezett. Ezek közé tartozott többek között a színlelt munkavégzés, a
munkahelyről való igazolatlan hiányzás, az önkényes kilépés, továbbá
a munkaerő-visszatartás olyan nyomatékosabb formája, mint amilyen a
gazdasági célú elvándorlás volt.
A színlelt (látszólagos) munkavégzés problémáját több korabeli jelentés is
említi. 1967-ben a kolhoz ellenőrző bizottságának egyik tagja például arról
számolt be a vezetőségi tagok gyűlésén, hogy a mezei brigádban nem tart¬
ják be a munkafegyelmet, a munkások csak , néznek egyik a másikra, ha ő
235 Scott 1996: 113.
236 Alapszabalyzat 1948: 23-24.
237 B.10., magyar nő, Csatóerdő.