Page 92 [92]
90 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
tek a farmra, azt ráraktuk a konzervgyárra. Nem vót veszteséges semmi,
minden jövedelmező vót. Papíron."
Az egyre komplexebb termelési, adminisztratív, pénzügyi, szakmai tevékeny¬
séget folytató kollektív gazdaságokban a hetvenes évek első felére kialakult
egy olyan szűk vezetői réteg, amelynek jövedelme, életszínvonala, társadalmi
presztízse, cselekvési lehetőségei egyre inkább elkülönült más foglalkozási
csoportok életformájától. A kolhoz munkaszervezeti hierarchiáján belül eze¬
ket az egyenlőtlenségi viszonyokat — egyéb faktikus adatok hiányában - jöl
érzékeltetik az egyes foglalkozási csoportok közötti jövedelmi különbségek is.
A csatóerdői kolhoz elnökének 1970-ben például 312 ledolgozott munkanap
után összesen 5100 rubelt, azaz napi 16 rubelt fizettek ki. Ugyanebben az
évben a vezetői-szakértelmiségi munkaköröket — elnökhelyettes, farm- és
brigádvezető, könyvelő, agármérnök, közgazdász, nyilvántartó stb. — betöltő
személyzet évente 2440—-3910 rubelt keresett; jövedelmük naponta tehát
7,8-12,5 rubel közötti összeget tett ki. Ezzel szemben a mezőgazdaságban és
az állattenyésztésben dolgozó kolhozalkalmazottak egy munkanapért járó
bérezése 1961-ben 1,82 rubel, 1963-ban 32 rubel, 1965-ben 3,24 rubel, 1967¬
ben 3,42 rubel, 1970-ben pedig 4,35 rubel volt. Az 1970-es adatok alapján
egy munkás éves bére a traktorbrigádban 1196 rubel, az építőbrigádban 1021
rubel volt; az állattenyésztésben egy fejőnő 1323 rubelt, a növénytermesz¬
tésben egy mezei munkás 892 rubelt, egy fogatos 713 rubelt keresett, ami
kevesebb, mint fele-negyede volt az adminisztratív-gazdasági elithez tartozó
szemelyek fizeteseinek.?”?
A kolhoz munkaszervezeti hierarchiäjän belül kialakult gazdasägi, tärsadal¬
mi különbségeket az informális erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen¬
sége is növelte. A legfontosabb pozíciókat betöltő káderek — a kolhozelnök, az
elnökhelyettes, a párttitkár, az ipari melléküzemek vezetői — magas fizetésük
mellett ugyanis különféle kiváltságokban részesültek (erről lásd részletesen
a könyv 2.3.3. fejezetét), ami még tovább mélyítette a tagok között meglévő,
viszonylag magas jövedelmi differenciákat.
2.2.3. A kolhozmunkások informális gazdasági stratégiái
A bürokratikus-gazdasági elit viszonylag kis létszámú, különféle minimono¬
póliumokkal rendelkező csoportja mellett a kolhoz szervezeti struktúrájában a
növény- és az állattenyésztésben, valamint az ipari szektorban dolgozó mun¬
kások alkották az alkalmazottak legnépesebb rétegét. Az adott foglalkozási
csoport korabeli hétköznapi túlélési technikáiról a helyi kollektív gazdaság
222 B.2., magyar férfi, Csatóerdő. (Kiemelés — B. S.)
223 NKHLR 1970: 22-23.