Oldal 82 [82]
OCR
80 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK A csatóerdői hozzáírási per ennek az átfogóbb, országos antikorrupciós kampánynak a keretei közé illeszkedett. A , Béke" Kolhozban a gazdaságot vezető elit által elkövetett rendszerszintű visszaélések kivizsgálása már 1960 májusában elkezdődött és több hónapig eltartott. A törvénytelenségekkel megvádolt személyek egy részét az ügy nyomozati szakasza kezdetén, 1960 őszén — párttagságuk felfüggesztését követően - előzetes letartóztatásba helyezték. A nyilvános tárgyalásra és ítélethirdetésre ugyanakkor - az eset jelentősége, az érintettek és a kihallgatott tanúk relatíve nagy száma, a peranyag hatalmas terjedelme ellenére — szintén meglehetősen gyorsan, 1961. június 27-án került sor, Nagyszőlősön. A bűnvádi eljárás keretében a Kárpátontúli Területi Bíróság büntetőügyeket tárgyaló kollégiuma összesen 10 fő (a , Béke" Kolhoz elnöke, a feketeardói szövetkezet elnöke, a gazdaság főkönyvelője, a 2. sz. állattenyésztési farm vezetője, brigádérosa, számvivője és zootechnikusa, az 1. sz. állattenyésztési farm vezetője és nyilvántartója, valamint a gazdaság pénztárnoka) büntetőjogi felelősségét állapította meg. A , Béke" Kolhoz alkalmazottai közül összesen 9 vezető tisztségviselőt ítéltek el. Közülük hat főre 1 és 8 év közötti börtönbüntetést szabtak ki, amit az elítélt személyeknek javító munkatelepen kellett eltölteniük. A kolhozelnököt, a főkönyvelőt, a farm- és brigádvezetőt, valamint a gazdaság zootechnikusát kiegészítő büntetésként vagyonuk elkobzásával sújtották. Az elítéltek közül 4 fő enyhébb büntetést kapott: szabadságmegvonás nélkül 1 éves időtartamra javító-nevelő munkára kötelezték; ezt korábbi munkahelyükön vagy lakhelyükön munkabérük egy részének levonásával kellett eltölteniük (4. táblázat). A bűnvádi eljárás - a részletek figyelembevétele nélkül — a csatéerdéi kolhozban az 1950-es évektől vezető pozíciókat betöltő falusi politikai-gazdasági elit jelentős részének leváltásával, cseréjével ért véget, ami egyben egy új korszak kezdetét is jelentette. A kollektív emlékezet a falu történetének ezt az epochális értelemben is új — minden korábbitól megkülönböztethető — periódusát egyetlen személyhez, a falu 1961-ben kinevezett új kolhozelnökéhez (Bara Endréhez) köti, aki a település szocialista modernizálásában, illetve az ott élő népesség 1970es évektől bekövetkező életmódváltásában kiemelkedő szerepet játszott. A nevezett személy színrelépése egyszersmind a hatalom (az állam formális intézményei és az állampolgárok közötti viszony) lokális története szempontjából is fordulópontot jelent. Az új elnök több mint három évtizeden keresztül vezette a helyi gazdaságot, politikai-közhatalmi és gazdasági pozícióinál fogva jelentős autoritással rendelkezett; döntéseivel alapvetően befolyásolta az általa vezetett intézmény és a falu belső gazdasági, politikai, társadalmi életét. pozíciót betöltő személy felelősségét vizsgálták. A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának adatai szerint 1961-1963-ban több mint 1200 embert ítéltek el csalás és egyéb számviteli adathamisítás vádjával. Ebből 254 főt a kampány csúcsidőszakában (1961 májusa és decembere között). (Khlevniuk 2011: 180.)
