át." A tejhozam terven felüli teljesítéséért az állam a kolhozelnöknek,
az állattenyésztésben dolgozó farmvezetőknek és brigadérosoknak összesen
45 560 rubel értékű természetbeni prémiumot számolt fel és fizetett ki.
A központilag meghatározott, évről évre növekedő gazdasági terv
teljesítésének másik jellemzőbb technikája az állatállomány, valamint a
földterületek bizonyos részének eltitkolása volt. A fent említett eset kapcsán
például tudható, hogy a csatóerdői kolhozban 1960-ban egy éven keresztül
nem jegyezték fel a juhszaporulatot, így a gazdaságban 444 darabból álló
juhfelesleg keletkezett. Ezenkívül további 128 juhot, amelyet az adminiszt¬
rációs személyzet még 1959-ben kapott jutalomként az államtól, 22 667
rubelért ismét eladták a , Béke" Kolhoznak. A perirat anyaga szerint egy év
leforgása alatt a kolhoz legelőin és takarmányán nevelt juhokat, valamint
a róluk termelt gyapjút legalább négyszer értékesítették. Az , eredményes"
juhtenyésztésért tehát, mindenféle valós teljesítmény nélkül, a kolhoz ad¬
minisztratív személyzete összesen 58 393 rubel jövedelemre, a gyapjúter¬
melésben elért terven felüli eredményért az állatfarm dolgozói 35 726 rubel
jutalomra tettek szert.1?°
Az állam kijátszására irányuló tevékenységek elterjedtségét, szervezeti ke¬
reteinek nagyságát, méretét megfelelően szemlélteti az az egyetlen kiragadott
adat, hogy a kolhozban 1960. január 1 és október 1. között, azaz mindösz¬
sze 10 hónap leforgása alatt, a megtermelt össztejhozam mintegy 19,896-a
1226 526 liter tej), az előállított sertéshús 54,299-a (1410 mázsa) bizonyítha¬
tóan fiktív volt. Ezenkívül a kolhoz vezetősége az állatfarmokon található
jöszägällomäny mintegy 19%-ät (572 db) rejtette el az állami nyilvántartás
elől. A lokälis adminisztrativ-gazdasägi elit ezek segítségével 1960-ban az
államnak összesen 226 174 rubel kárt okozott, ami az adott évben a kollektív
gazdaság növény- és állattenyészéséből származó teljes bevételének (809 300
rubel) mintegy 2.7,9%-at tette ki.
Az állam eredményes kijátszásához a gazdasági-politikai elitek regionális
szintű összefogására, valamint a lokális társadalom különböző rétegeinek
széles körű társadalmi együttműködésére volt szükség. A csatóerdői kol¬
hozban a fiktív takarmányvásárlások lebonyolításában például a feketeardói
fogyasztási szövetkezet, a sertéshozzáírásoknál a komjáti Vatutyin kolhoz,
a fancsikai Iszkra kolhoz, valamint a verbőci Barátság kolhoz vezetői vettek
részt. A nyilvántartás elől eltitkolt juhok többszöri cseréjéhez és eladásához
a técsői kolhoz nyújtott segítséget. Az 1960-as gazdasági terv „tülteljesite¬
sében" azonban közreműködtek a farm vezetői, állatorvosa, nyilvántartója,
könyvelői, de — a jegyzőkönyvek szerint — többen a gazdaságban alkalmazott
fizikai munkások (pásztorok, állatgondozók, fejőnők stb.) közül is.