Page 74 [74]
OCR
72 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK diktatórikus politikai rendszerré alakult át, a vidéki agrártársadalom és a hatalom közötti viszony pedig bizonyos mértékig konszolidálódott." Az államhatalom és a lokális társadalom kapcsolattörténetének változása szempontjából további lényeges szempont, hogy a szovjet gazdaságpolitika 1953 után, az ún. malenkovi reformok keretében szakítani igyekezett a sztálini erőltetett iparosítás programjával, és egy fogyasztáselvű, agrár- és könnyűipari fejlesztést előtérbe állító politikát indított el. Ezek a reformtörekvések azonban 1955-ben megbuktak, és a szovjet pártvezetés ingadozni kezdett a korábbi sztálini erőltetett iparosítás és növekedési politika, valamint az ezzel szemben álló fogyasztás- és agráralapú konszolidáció programja között. Az ötvenes évek második felétől a hruscsovi politika végül egy középutas változatot képviselt, amelyben a nagyipart is helyreállító, fogyasztást is engedélyező gazdaságpolitika bontakozott ki.!§9 Ez a gazdasägpolitikai fordulat az 1953-1958 küzôtti években a nehézipar fejlesztésének átmeneti visszafogásával és a mezőgazdasági beruházások arányának növekedésével járt együtt. Az agrártermelés fokozásának programját hangsúlyozták az 1956. február 14. és 25. között megtartott XX. pártkongresszuson is. A kongresszus második napján Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának (UKP KB) első titkára, A. I. Kiricsenko mondott beszédet,'*! aki felszólalása jelentős részében az ukrán ipar és agrártermelés fejlesztésének aktuális kérdéseivel foglalkozott. Az első titkár ennek kapcsán kijelentette, hogy Ukrajnában , az állati termékek termelésének a teljes ülésen a köztársaságra vonatkozóan 1960-ra megszabott mértékét 2-3 évvel a határidő előtt elérik, mégpedig a tej- és sertéshús-termelési előirányzatot már 1957-ben teljesítik, a többi állati termékre vonatkozóan megszabott előirányzatot pedig 1958-ban".!? Ez követően javaslatot tett a mezőgazdasági termelési kampányok és versenyek kiszélesítésére. , Ukrajnában - állapította meg Kiricsenko - igen sok kolhoztag, szovhoz- és gépállomási dolgozó fejezte ki azt az óhaját, hogy szervezzük meg a köztársaságok versenyét. Hruscsov: És ők kivel szeretnének versenyezni? Kiricsenko: Megmondom, Ukrajna versenyezhetne az Orosz SZSZSZK-val, hiszen ez a két legnagyobb köztársaság. (Taps.) Miért ne? Véleményem szerint elsősorban is azért versenyezhetnénk, hogy a mezőgazdasági haszonterület száz hektárján számítva ki termel több állati terméket, például tejet. Mint ismeretes, az OSZSZSZK-ban kedvező feltételek vannak a tejtermelés nagymérvű fokozásához. Hruscsov: Helyes!"!1§3 19 Szizlov 2001. 180 Petö — Szakäcs 1985. 181 Kiricsenko, Alekszej Illarionovics (1908-1975), 1945—1949-ben az odesszai városi és területi pártbizottság első titkára majd az Ukrán KP másod-, 1953 és 1956 között első titkára, 1952-től az SZKP KB tagja, 1953-től a KB Elnöksége póttagja, 1955 és 1965 között az Elnökség tagja. 1957-től az SZKP KB titkára. 182 Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai 1956: 2. 183 Uo.
