Seite 74 [74]
72 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
diktatórikus politikai rendszerré alakult át, a vidéki agrártársadalom és
a hatalom közötti viszony pedig bizonyos mértékig konszolidálódott."
Az államhatalom és a lokális társadalom kapcsolattörténetének változása
szempontjából további lényeges szempont, hogy a szovjet gazdaságpolitika
1953 után, az ún. malenkovi reformok keretében szakítani igyekezett a
sztálini erőltetett iparosítás programjával, és egy fogyasztáselvű, agrár- és
könnyűipari fejlesztést előtérbe állító politikát indított el. Ezek a reformtö¬
rekvések azonban 1955-ben megbuktak, és a szovjet pártvezetés ingadozni
kezdett a korábbi sztálini erőltetett iparosítás és növekedési politika, valamint
az ezzel szemben álló fogyasztás- és agráralapú konszolidáció programja
között. Az ötvenes évek második felétől a hruscsovi politika végül egy közé¬
putas változatot képviselt, amelyben a nagyipart is helyreállító, fogyasztást
is engedélyező gazdaságpolitika bontakozott ki.!§9
Ez a gazdasägpolitikai fordulat az 1953-1958 küzôtti években a nehézipar
fejlesztésének átmeneti visszafogásával és a mezőgazdasági beruházások ará¬
nyának növekedésével járt együtt. Az agrártermelés fokozásának programját
hangsúlyozták az 1956. február 14. és 25. között megtartott XX. pártkong¬
resszuson is. A kongresszus második napján Ukrajna Kommunista Pártja
Központi Bizottságának (UKP KB) első titkára, A. I. Kiricsenko mondott
beszédet,'*! aki felszólalása jelentős részében az ukrán ipar és agrártermelés
fejlesztésének aktuális kérdéseivel foglalkozott. Az első titkár ennek kap¬
csán kijelentette, hogy Ukrajnában , az állati termékek termelésének a teljes
ülésen a köztársaságra vonatkozóan 1960-ra megszabott mértékét 2-3 évvel
a határidő előtt elérik, mégpedig a tej- és sertéshús-termelési előirányzatot
már 1957-ben teljesítik, a többi állati termékre vonatkozóan megszabott
előirányzatot pedig 1958-ban".!? Ez követően javaslatot tett a mezőgazdasági
termelési kampányok és versenyek kiszélesítésére. , Ukrajnában - állapította
meg Kiricsenko - igen sok kolhoztag, szovhoz- és gépállomási dolgozó fejezte
ki azt az óhaját, hogy szervezzük meg a köztársaságok versenyét. Hruscsov:
És ők kivel szeretnének versenyezni? Kiricsenko: Megmondom, Ukrajna ver¬
senyezhetne az Orosz SZSZSZK-val, hiszen ez a két legnagyobb köztársaság.
(Taps.) Miért ne? Véleményem szerint elsősorban is azért versenyezhetnénk,
hogy a mezőgazdasági haszonterület száz hektárján számítva ki termel több
állati terméket, például tejet. Mint ismeretes, az OSZSZSZK-ban kedvező
feltételek vannak a tejtermelés nagymérvű fokozásához. Hruscsov: Helyes!"!1§3
19 Szizlov 2001.
180 Petö — Szakäcs 1985.
181 Kiricsenko, Alekszej Illarionovics (1908-1975), 1945—1949-ben az odesszai városi és
területi pártbizottság első titkára majd az Ukrán KP másod-, 1953 és 1956 között első
titkára, 1952-től az SZKP KB tagja, 1953-től a KB Elnöksége póttagja, 1955 és 1965 között
az Elnökség tagja. 1957-től az SZKP KB titkára.
182 Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai 1956: 2.
183 Uo.