Oldal 72 [72]
70 § INFORMÁLIS GYAKORLATOK
egymást kölcsönösen átható társadalmi színtéren keresztül kívánom részlete¬
sebben is megvilágítani. Elsőként a kolhoz szervezeti felépítésében magasabb
pozíciókat betöltő bürokratikus-gazdasági elit"? (a , főnökök", a , fejesek", a
, vezetők") gazdasági stratégiáit ismertetem. A kolhoz és a falu hétköznapjait
meghatározó pártkáderek, gazdasági szakemberek és helyi értelmiségiek napi
kapcsolatban álltak az őket irányító és ellenőrző központi hatóságokkal, ami
lehetőséget ad a központi államhatalom és a lokális intézmények közötti
kapcsolat vizsgálatára is." Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a hatalom
gyakorlati működtetése során az államszocialista rendszernek milyen spe¬
cifikus vonásai alakultak ki. A lokális elitek és ahozzákapcsolódó különféle
érdekcsoportok magatartása milyen módon befolyásolta a központi utasítások
megvalósítását és a hatalom helyi intézményeinek mindennapi működését?
Ezt követően a helyi társadalom kiszolgáltatottabb szereplői, a mezőgaz¬
dasági és az ipari munkások (a helyi szóhasználat szerint: a , kolhozparasz¬
tok", a , nunkások", a , nép", az ,egyszerű kolhozisták"]) korabeli informális
technikáinak legfontosabb típusait ismertetem." Itt főként azoknak a
stratégiai-adaptív viselkedésmódoknak az elemzésére törekszem, amelyek
segítségével a mindennapi színtér szereplői a strukturálisan alávetett hely¬
zetükből eredő hátrányokat próbálták meg mérsékelni.
A következő fejezetekben a kolhoz szervezetszociológiai jellemzőivel —
terjedelmi okok miatt — nem foglalkozom; nem térek ki az adott intézmény
strukturális adottságainak és korabeli szervezeti működésének ismertetésére.
Az ,elitcsoport", valamint a , munkások" kifejezéseket nem a helyi társa¬
dalmon belüli osztályviszonyok és hatalmi pozíciók megnevezésére, hanem
elsősorban leíró-elemző kategóriaként használom, annak érdekében, hogy
érzékeltessem a falu bizonyos mértékig elkülöníthető részközösségeinek
173 Kiss Dénes megjegyzése szerint a teljes társadalom rétegződése szempontjából a vidéki
elitek státusza nem jelent[ett) a középrétegekénél magasabb társadalmi pozíciót. Tekin¬
tetbe kell azonban vennünk, hogy a lokális társadalom felső szintjeinek szereplői — a
közigazgatásban, a gazdaság szervezésében és irányításban stb. játszott szerepük alapján
— azonban a helyi közösség számára mégiscsak az elithez tartoznak (Kiss 2004: 9-15.).
Kaminski és Kurczewska különbséget tettek (1) a tradicionális elit, (2) a karizmatikus
elit, (3) a bürokratikus-kollektivista elit és (4) az interakcionista-individualista elit között.
(Kaminski — Kurczewska 1995.)
4 V6. Bottoni 2008: 5.
15 A mindennapi társadalmi praxisoknak ez a formális, , osztályszempontú" szemlélete több
tényezőt is — a csoportok és gazdasági magatartások belső heterogenitását, a különböző
társadalmi rétegek közötti együttműködést - figyelmen kívül hagy, ezért kétségesnek
tűnhet. Ugyanakkor bizonyos általánosabb szintű különbségek felfedezhetők az adott
társadalmi csoportok között aszerint, hogy a lokális hatalmi, szociális rendszerben
milyen helyet, funkciót töltöttek be. Ezek alapján fogalomhasználatomban az , elitek"
és , munkások" vagy , alkalmazottak" kifejezéseket elsősorban olyan csoportok meg¬
különböztetésére használom, amelyeknek tagjai — a szélesebb társadalomban betöltött
strukturális pozíciójuk révén — többé-kevésbé közös történelmi tapasztalattal, egységes
szokás- és beszédmóddal rendelkeznek.