Page 70 [70]
OCR
68 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK föld- és vagyontárgyainak kifosztásában, a parasztság vagyonosabb rétegének erőszakos eltávolításában és nem utolsósorban az államosításban játszott szerepe miatt - a falusi társadalom egy jelentős része megvetéssel tekintett. A korszak emlékezete szerint a település kommunista vezetői , fejletlenek", ,buták", , hülyék" voltak, , nem volt semmi műveltségjek, felfogásuk az életre", ,nem tudtak gazdálkodni", , irányítani" — más szóval nagyon erős presztízs- és legitimációs deficittel rendelkeztek, mivel szakmailag képzetlenek, felkészületlenek voltak, nem tudtak bánni a rájuk bízott hatalommal, esetenként durván visszaéltek vele. A következő két fejezetben azokat a hétköznapi informális technikákat elemzem, amelyek az állam és a helyi társadalom közötti kapcsolatok és érdekkonfliktusok során alakultak ki az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra első két évtizedében. Az adott témát egyetlen lokális intézmény: a helyi kolhoz mint összetett társadalmi-gazdasági-hatalmi organizmus vizsgálatán keresztül tárgyalom. Ennek mint vizsgálati egységnek a kiválasztását az indokolja, hogy az adott intézmény az 1960-as évektől — az új gazdasági, termelési, politikai rendszer konszolidációját követően — már nem csupán a helyi faluközösség szűkebb értelemben vett gazdasági mechanizmusait kontrollálta, hanem egyre nagyobb hatáskörökkel rendelkezett a település belső szociális, kulturális életének irányításában is. Ezt a jogkörváltozást tükrözi a , Béke" Kolhoz 1973-as alapszabälyzata is, amely — a korábbiaktól eltérően — már részletesen kitért a kollektív gazdaság , művelődési" és , népjóléti" legészségügyi, szociális és infrastrukturális) feladataira. Ezek szerint , a kolhoz klubokat, könyvtárakat, egyéb kultúrfelvilágosító intézményeket és sportlétesítményeket épít és rendez be, elősegíti a testnevelés és a sport fejlődését, óvodákat, bölcsődéket hoz létre, segít a szülőknek és az iskolának a gyerekek helyes nevelésében, szoros kapcsolatot tart fenn az iskolával, segítséget nyújt a közoktatási szerveknek a gyerekek termelési oktatásában, földrészlegeket, gépeket, vetőmagot, műtrágyát és szállítóeszközöket bocsát az iskolák rendelkezésére, biztosítja az iskolák végzőseinek a kolhozban való elhelyezését, szükség esetén megszervezi a kolhoztagok közétkeztetését, segítséget nyújt az egészségvédelmi szerveknek a kolhozban a gyógyító és beteggégmegelőző intézkedések végrehajtásában, ellenszolgáltatás nélkül és halaszthatatlanul szállítóeszközöket bocsát a kolhoztagok rendelkezésére, hogy a betegeket elszállíthassák a gyógyintézetekbe, rendezi, villamosítja és rádiósítja a kolhoz helységeit és a kolhoztagok házait, elősegíti a kolhozisták közszolgáltatási ellátásának megszervezését, a kolhozban megállapított rendnek megfelelően segítséget nyújt a kolhoztagok központosított országos társadalombiztosítási alapjának eszközeiből. [...] A kolhoztagok közgyűlésének határozatára a kolhoz eszközöket utalhat ki a kolhoz és a kolhozközi szanatóriumok, üdülők, úttörőtáborok, aggok és rokkantak házai építésére.""! 11 NJKHLR 1973a: 39.
