Page 66 [66]
OCR
64 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK vezető, irányító pozícióit betöltő személyeket a , gyakorló kommunistákból"! válogatták ki. Az első két kollektív gazdaságot Kárpátalján 1946-ban hozták létre (a Hruscsov kolhozt Eszenyben, a Dimitrij kolhozt Munkács elövärosäban, Oroszvegen), két évvel később azonban már a régióban 191 kolhoz volt, ezekhez pedig összesen 10543 paraszti gazdaság tartozott." Az erőszakos pártállami intézkedések hatékonyságát mutatja, hogy 1950-ben már valamennyi kárpátaljai településen a szovjet (kollektív] gazdálkodási rendszer működött. Az államilag kontrollált, erőszakos elit- és tulajdontranszformációs folyamatnak a kezdeti élményét világítja meg az alábbi idézet is. Ebben az elbeszélő nagyon plasztikusan ábrázolja, hogy a helyi társadalom korábban elnyomott vagy hátrányos helyzetű tagjai (a , fő kommunisták", a , nincstelenek”) az államhatalom képviselőiként lehetőséget kaptak többek között egyéni sérelmeik megbosszulására, illetve a fennálló lokális hatalmi viszonyok inverziójára, átalakítására: , Mikor bejöttek az oroszok, ki vót itt a fő kommunista vezér? M. Jóska, E. Pali, G. Jóska, a vén Bodó, és akkor elmentek Szabó Gyulánéhoz, az vót a legnagyobb gazda, oszt azt mondja. . . addig nagyságos asszony vót. . . letegezte, na Emi, mert Eminek hívták, Zohon Emi. Na Emi, most már mi fogunk dirigálni, te fogol kapálni, érted? Ezek rögtön visszavágtak, meg is tették az oroszok ezeket a jöttment kommunistákat. Mert kommunista nálunk abba az időbe nálunk csak a nincstelenek vótak, érted, a nincstelenek. Várták az oroszokot, hogy majd hozzák a nagy búzakenyeret. Azt hitték, hogy rögtön. . . de nem tudtak irányítani. Űköt irányítani kellett, érted. Hogy tedd csak ezt ide, tedd csak ezt oda. Hát a gazdának gondolkozni kellett a fődnek a művelésérül, a cselédség ellatasarul. Elökesziteni, vetömagrul, beadasrul. Hát azt hitték, hogy csak... hát űk csak harmadába kapáltak addig..." felszerelésem: 2 ökör, 1 szekér, 3.14 h. föld. Csatóerdő 1948. október 27. Rénei István." (Az okirat lelőhelye: Mikószegi Tájmúzeum.) 159 Ö. Kovács 2008: 99. 160 Korszun 2014: 13-18. 161 Uo 18.; Oficiszkij 2010a: 274-283. 162 B.3., magyar férfi, Bodnya. (Kiemelés — B. S.) A fenti idézetben szereplő ,kommunisták" — történeti adatokkal is igazolhatóan — valóban a falu legszegényebb rétegéből rekrutälódtak. Egy 1944-es háztartási cenzus az elbeszélésben említett szereplőkről a következő adatokat tartalmazza: Márton József református, 0-1 hold, 10 gyerek, 1 ház, nagy állata nincs; Egressi Pál görögkatolikus, 0-1 hold közötti gazda; Gacs József református, földnélküli napszámos, 5 gyerek, 1 ház, nagyállata nincs, mellékfoglalkozása a halászat; Bodó Menyhért református, 0-1 hold, 1 gyerek, 1 ház, 3 nagyállat; Özvegy Szabó Gyuláné, született Zohon Emi csatóerdői nemes, 3 cseléd család dolgozik nála, , a falu leggazdagabb asszonya", 400 kat. holdja, 2 lova, 4 lova, 4 ökre, 6 disznaja, 20 baromfija, 1 cséplőgépe van. Lásd Nagyiványi-Fekete — Kresz — Göntér 1943-1944.
