Page 62 [62]
60 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
Párthoz (CSKPJ,9 a párt betiltásának kezdetétől (1938. X. 25.) pedig a kör¬
nyező falvakban illegális agitációs és propagandatevékenységet folytatott.
A két világháború között a CSKP Kárpátalján a legbefolyásosabb politikai
tömörülések közé tartozott. A párt széles körű társadalmi támogatottságát
bizonyítja, hogy a régióban négy parlamenti választás közül hármat (1924,
1925, 1935) sikeresen megnyert: 1924-ben 100 242 szavazatot (az összes
szavazat 39,4%-at), 1925-ben 76 764 (31,2%), 1929-ben 40 582 (15,2%), 1935¬
ben pedig 78 334 (24,4%) szavazatot szerzett.'*! A rendszeres politikai kam¬
pányoknak és propagandának köszönhetően 1938-ban Kárpátalja ukrán és
magyar etnikai többséggel rendelkező településein a CSKP-nak összesen 261
alapszervezete és négyezer aktív tagja volt, a párt betiltása és a kommunis¬
taellenes propaganda éveiben (1939—41-ben) viszont már csak 61 embert
tartottak nyilván.!?
A kollektív emlékezet szerint az 1930-as évek végén az általam vizsgált
magyar falvakban az illegális szovjet agitációval és propagandával szimpatizáló
lakosság — az országos tendenciáknak megfelelően - elsősorban a szegényebb
társadalmi rétegek tagjai közül kerültek ki. Az öt településen az 1938. évi
népszámlálás adatai szerint a föld nélküli parasztság (részesek, cselédek,
napszámosok és mezőgazdasági munkások) aránya az agrárszektorban fog¬
lalkoztatottak (összesen 991 fő) mintegy 44,296-át (439 fő), a kis- és törpe¬
birtokosoknak (0-5 kat. hold) pedig a 17,196-át (333 fő) tette ki. A két csoport
együttesen — a mezőgazdaságból élő népességen belül — a lakosság 78,599-át
(772 fő) alkotta"? Ami arra utal, hogy a kutatás helyszíneként megjelölt
falvak lakosságának jelentős része kifejezetten deprimált helyzetben, rossz
anyagi és szociális körülmények között élt.
Ezt támasztja alá a csatóerdői református lelkész 1941-es jelentése is.
Eszerint:
Az egyház tagjai, eltekintve 4-5 tehetősebb családtól, 2—3 kat. hold földön
gazdálkodnak, amely még a megélhetést sem tudja biztosítani. Ennek követ¬
kezménye aztán, hogy évről évre hatalmas egyházi adó hátralékok maradtak
kint. Az épületek közül az iskola teljesen rossz, tanításra alkalmatlan. A tiszti
140 Fedinec Csilla kutatásai szerint a , Kommunista Párt magyar kommunisták közvetíté¬
sével, a moszkvai Komintern pénzén 1920-ban alakult meg Ungváron Podkarpatszka
Rusz Nemzetközi (Internacionalista) Szocialista Pártja néven, mely a következő évben
beleolvadt a Csehszlovák Kommunista Pártba (CSKP), s annak helyi szervezeteként
működött tovább. A Kommunista Internacionálé elveit követte, ellene volt az autonómi¬
ának, szociális követelésekkel lépett fel, ifjúsági szervezetek és svörös szakszervezetekc
tartoztak hozzá, az 1930-as évek elején éhséglázadásokat szervezett, a Komintern VII.
kongresszusa (1935) után antifasiszta lőzungokat hirdetett. Az 1938-as válság idején a
köztársaság védelmében lépett fel, a Szovjetunió felé orientálódott." (Fedinec 2010: 81.)
11 Tokär 2006: 327-330.
12 Boldizsár 1993: 123.
143 Szöllösy - Janki - Thirring 1939: 161.