56 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
alacsonyabb rangú tisztet telepítettek le. A kutató szerint ennek a privilegi¬
zált elitnek a tagjai töltötték be később a legfontosabb hivatali, döntéshozói
pozíciókat, és kapták meg azokat a lakásokat, villákat, nyaralókat, amelyekből
a korábbi tulajdonosokat kitelepítették."
1946-ban az UKI(b]P Kárpátontúli Területi Bizottsága 2 városi és 13 körzeti
bizottságból állt. Ezekhez a szervezeti egységekhez, amint azt az 4. ábra is
szemlélteti, 434 alapfokú pártszervezet (338 falusi és 96 városi) tartozott,
amelyeknek mintegy 4637 tagja volt. A párttagok valamivel több mint fele
(50,3%) az ipari munkässäghoz, toväbbi egyharmada (34,7%) pedig az agrärt¬
ermelői (, paraszti" származású) rétegekhez tartozott. A magasabb jövedelmű
tercier szektorban a kommunistáknak csupán kisebb része (hivatalnokok
13,590, kereskedők 1,496) dolgozott. Az új államhatalom kiépítésének területi
egyenlőtlenségei kapcsán figyelemre méltó, hogy a kommunista párt intéz¬
ményi-szervezeti fejletlensége leginkább azokban a hegyvidéki (nagybereznai,
volóci, huszti, szolyvai, técsői) régiókban volt jellemző, ahol a ruszin és ukrán
etnoregionális mozgalmak és autonómiatörekvések kiterjedt előzményekkel
és jelentősebb történeti hagyományokkal rendelkeztek."
Ungvári körzet IP? 9 fee 709
Perecsenyi kérzet (346
Munkácsi körzet ETT 31]
Beregszászi körzet 287
Huszti körzet 182
Szolyvai kôrzet Es 202
Irsavai körzet EP ff 496
Técsőikörzet a 287
Volócikörzet rg 105
Nagyszölösi körzet Tr 318
Rahóikörzet pp 320
Nagybereznai korzet [Qe 229
Okérmez6i korzet [335
Ungvár város a 293
Munkécs vin 8 §_ 217
0 100 200 300 400 500 600 700 800
m Pärttagok szäma (fő) m Alapszervezetek szäma
4. ábra. Az UK(b)P Kárpátontúli Területi Bizottságának alapszervezetei és tagjainak
száma (1946. IV. 5.)
130 Uo. 67.
131 A kárpátaljai ruszinok autonómiakoncepcióiról lásd Fedinec 2009.
132 Saját szerkesztés. Az ábrán szereplő adatok forrása: KTÁL, fond 1, opisz 1, tigyirat 121: 1.