Page 54 [54]
52 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
ban az érintettek számára eszközöket biztosított ahhoz, hogy az elnyomás
éveiben , domesztikálják" a totalitárius államot."
A 20. századi szovjet politikai diktatúra mindennapjainak története (history
of everyday life) az 1980-as évektől közismert és gyakran kutatott téma, ame¬
lyet a nemzetközi társadalomtörténeti szakirodalom kitüntetett figyelemmel
kezel.''® Az utóbbi évtizedekben — a nemzetközi tendenciáknak megfelelően
— a magyarországi történeti kutatásban is egyre nagyobb figyelem irányul az
1945 utáni államszocialista rendszer mikroszintű hatásainak vizsgálatára,
ezen belül különösen az állam mint külső hatalom és a lokális közösségek,
társadalmi csoportok között kialakult találkozási helyzetek, interakciók és
érdekkonfliktusok problémájának elemzésére." Ezek a kutatások rendszerint
a , megélt", szubjektív történeti tapasztalatokat állítják előtérbe, és gyakran
visszatérő kérdésük, hogy a történelem hétköznapi szereplői (a , kisemberek",
az „ätlagpolgärok”) hogyan viszonyultak a diktatórikus állam céljaihoz,
azaz miként vettek részt, vagy, épp ellenkezőleg, miként lehetetlenítették el
az 1945 utáni politikai, gazdasági, társadalmi rendszer kiépítését és annak
gyakorlati működését.
A totalitárius és autoriter politikai rendszerekkel foglalkozó kortárs törté¬
neti kutatásokban ennek megfelelően különösen gazdag hagyománya van a
társadalmi attitűdök - ezen belül különösen a hétköznapi ellenállás (lopás,
munkalassítás, szabotázs, feketemunka), valamint a konspiratív állampol¬
gári cselekvések (kémkedés, megfigyelés, besúgás, feljelentés, aktív részével,
gazdasági túlteljesítés, kollaboráció!?") — tudományos vizsgálatának.
A magyar kutatók közül Horváth Sándor részben e kutatások módszertani,
episztemológiai problémáira reflektálva arra hívja fel a figyelmet, hogy az
ellenälläs/együttmüködes fogalmäval operälö jelenkortörteneti vizsgälatok —
amelyek a társadalmat két, egymással szemben álló szerepelőre (, cinkosok"-ra
és ,áldozatok"-ra) osztják — az ällamszocializmus totalitärius értelmezési
paradigmáját maradéktalanul mindmáig nem tudták meghaladni."
17 Fitzpatrick 1996.
118 Lüdtke 2016; Hessler 2004; Davies — Harris 2005; Fitzpatrick 1999; Boym 1994.
119 A téma magyarországi feldolgozása kapcsán lásd például: Horváth 2004, 2008, 2009;
Ispán 2014; Majtényi 2005; Ö. Kovács 2012; Tóth 2010; Valuch 2006, 2013.
A szovjet politikai diktatúra intézményesítését elősegítő hétköznapi praxisok (kémkedés,
megfigyelés, feljelentés, besúgás) az 1990-es évek második felétől a nemzetközi társada¬
lom- és politikatörténeti kutatások egyik leginkább kutatott témája volt (lásd például:
Fitzpatrick 1996; Fitzpatrick — Gellately 1997; Frommer 2005; Gross 1984). Az elmült
években Magyarországon is számos mérvadó kutatás foglalkozott például az állambiz¬
tonsági iratok történettudományi feldolgozásának módszertani kérdéseivel, a hivatalos
titkosszolgálati szervek és a különféle hálózati aktorok [tartótisztek, ügynökök, , beszer¬
vezett" személyek) tevékenységével, valamint az állambiztonsági múlt emlékezetének
problematikájával. (A teljesség igénye nélkül például: Farkas 2006; Gyarmati — Palasik
2012; Horváth 2014; Rainer 2008, 2011.)
Horváth 2006: 19. A jogos kritikai észrevételek ellenére a , hétköznapi ellenállás" kifejezés
— megközelítésem szerint - jól használható leíró kategória, bizonyos fogalmi megszorítások
12!
o
12