Oldal 52 [52]
OCR
50 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK az autonómiáról stb. szóló divergens — ideológiai küzdelmeket leírjam és értelmezzem. Tekintettel arra, hogy az egyén vagy egy lokális közösség szolidaritási kapcsolatai egyidejűleg vagy szituativ mödon többiränyüak (horizontälisak és vertikálisak is) lehetnek !9 a lokális társadalomnak az állam formális intézményeihez kötődő vertikális bizalmi viszonyait — Scott terminológiáját megfordítva -— összefoglalóan a , hatalommal való együttműködés" diskurzív fordulatával írom le. A rendszerváltás előtti korszakot tárgyaló fejezetekben a hétköznapi ellenállás és a hétköznapi együttműködés cselekvésformáit szituatív módon konstituálódó, ideáltipikus attitűdöknek tekintem, amelyeket az informális és formális intézményi kapcsolatok és gazdasági tranzakciók konkrét kontextusaiban vizsgálok. Fontosnak tartom megjegyezni továbbá, hogy az , informális gazdasági stratégiák" általam használt — fent bemutatott — definíciója nem zárja ki az adott kategória jelentéshorizontjából a , szervezett bűnözés" (organized crime}, valamint a , gazdasági bűnözés" (criminal economy) körébe tartozó jelenségeket sem. A mainstream közgazdaságtudományi, jogi, szociológiai diskurzus ezeket a tevékenységformákat — egyrészt formalizált szervezeti felépítésük (a), ! másrészt azok illegális piaci jellege (b) HF nem utolsósorban pedig társadalmilag tiltott (illicit) voltuk miatt (c) — az informális gazdaságtól rendszerint élesen elkülönítve kezeli." A magam részéről azonban inkább azokkal a szerzőkkel értek egyet, akik szerint a globális termelés és piac körülményei között nem beszélhetünk totálisan szegmentált gazdaságról és piaci cseréről.!§ Ennek megfelelően pedig az illegális gazdasági tranzakciókra (így a , szervezett bűnözés"-hez vagy a „gazdasägi bünözes”-hez sorolt kortärs jelensegekre is) az informälis-felle110 Putnam 2003. 111 Portes és Haller megközelítése szerint az informális és illegális gazdaság között jelentős különbségnek tekinthető, hogy az utóbbi — a formális intézményekhez hasonlóan — rendelkezik végrehajtó vagy jogorvoslati eszközökkel (, kvázi" erőszakszervezettel) a gazdasági tranzakciók ellenőrzéséhez. (Mint írják: , Ilyen szerepet játszik például a strici a prostitúcióban, a kidobó az éjszakai rejtett életben, és a professzionális behajtó a sziciliai bűnözői családokban." (Portes — Heller 2005: 407.) Ezzel szemben az informálisként meghatározott praxisok a kölcsönös társadalmi bizalomnak és a csoporttagságnak (az adott szónak és ígéretnek) vannak kiszolgáltatva (uo.). 112 Castells és Portes klasszifikációja szerint fontos különbség, hogy amíg a formális gazdaságra: a) a legálisan előállított végtermék és b) a legális értékesítés, piaci forgalmazás, addig az informális gazdaságra a) a legális előállítás és b) az illegális forgalmazás, illetve piaci csere a jellemző. A szerzőpáros szerint az illegális gazdasági tevékenységek ebben a tekintetben mindkét előző típustól különböznek, hiszen ott: a) a végtermék előállítása és b) az adott javak, szolgáltatások elosztása, piaci cseréje egyaránt illegális stratégiákon, illetve hálózati mechanizmusokon keresztül valósul meg. (Castells — Portes 1989.) 13 Lasd példaul: Polese — Kovacs — Jancsics 2016: 52; Castells — Portes 1989; Portes — Haller 2005; Schneider 2005; Webb - Bruton - Tihanyi - Ireland 2013. 14 Machado 2018; Ponsaers — Shapland - Williams 2008, Hartnett - Dawdy 2013.
