50 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
az autonómiáról stb. szóló divergens — ideológiai küzdelmeket leírjam és
értelmezzem.
Tekintettel arra, hogy az egyén vagy egy lokális közösség szolidaritási
kapcsolatai egyidejűleg vagy szituativ mödon többiränyüak (horizontälisak
és vertikálisak is) lehetnek !9 a lokális társadalomnak az állam formális
intézményeihez kötődő vertikális bizalmi viszonyait — Scott terminológiáját
megfordítva -— összefoglalóan a , hatalommal való együttműködés" diskurzív
fordulatával írom le. A rendszerváltás előtti korszakot tárgyaló fejezetekben
a hétköznapi ellenállás és a hétköznapi együttműködés cselekvésformáit szi¬
tuatív módon konstituálódó, ideáltipikus attitűdöknek tekintem, amelyeket
az informális és formális intézményi kapcsolatok és gazdasági tranzakciók
konkrét kontextusaiban vizsgálok.
Fontosnak tartom megjegyezni továbbá, hogy az , informális gazdasági
stratégiák" általam használt — fent bemutatott — definíciója nem zárja ki
az adott kategória jelentéshorizontjából a , szervezett bűnözés" (organized
crime}, valamint a , gazdasági bűnözés" (criminal economy) körébe tartozó
jelenségeket sem. A mainstream közgazdaságtudományi, jogi, szociológiai
diskurzus ezeket a tevékenységformákat — egyrészt formalizált szervezeti
felépítésük (a), ! másrészt azok illegális piaci jellege (b) HF nem utolsósorban
pedig társadalmilag tiltott (illicit) voltuk miatt (c) — az informális gazdaságtól
rendszerint élesen elkülönítve kezeli."
A magam részéről azonban inkább azokkal a szerzőkkel értek egyet, akik
szerint a globális termelés és piac körülményei között nem beszélhetünk to¬
tálisan szegmentált gazdaságról és piaci cseréről.!§ Ennek megfelelően pedig
az illegális gazdasági tranzakciókra (így a , szervezett bűnözés"-hez vagy a
„gazdasägi bünözes”-hez sorolt kortärs jelensegekre is) az informälis-felle¬
110 Putnam 2003.
111 Portes és Haller megközelítése szerint az informális és illegális gazdaság között jelentős
különbségnek tekinthető, hogy az utóbbi — a formális intézményekhez hasonlóan —
rendelkezik végrehajtó vagy jogorvoslati eszközökkel (, kvázi" erőszakszervezettel) a
gazdasági tranzakciók ellenőrzéséhez. (Mint írják: , Ilyen szerepet játszik például a strici
a prostitúcióban, a kidobó az éjszakai rejtett életben, és a professzionális behajtó a szici¬
liai bűnözői családokban." (Portes — Heller 2005: 407.) Ezzel szemben az informálisként
meghatározott praxisok a kölcsönös társadalmi bizalomnak és a csoporttagságnak (az
adott szónak és ígéretnek) vannak kiszolgáltatva (uo.).
112 Castells és Portes klasszifikációja szerint fontos különbség, hogy amíg a formális gaz¬
daságra: a) a legálisan előállított végtermék és b) a legális értékesítés, piaci forgalmazás,
addig az informális gazdaságra a) a legális előállítás és b) az illegális forgalmazás, illetve
piaci csere a jellemző. A szerzőpáros szerint az illegális gazdasági tevékenységek ebben a
tekintetben mindkét előző típustól különböznek, hiszen ott: a) a végtermék előállítása
és b) az adott javak, szolgáltatások elosztása, piaci cseréje egyaránt illegális stratégiákon,
illetve hálózati mechanizmusokon keresztül valósul meg. (Castells — Portes 1989.)
13 Lasd példaul: Polese — Kovacs — Jancsics 2016: 52; Castells — Portes 1989; Portes — Haller
2005; Schneider 2005; Webb - Bruton - Tihanyi - Ireland 2013.
14 Machado 2018; Ponsaers — Shapland - Williams 2008, Hartnett - Dawdy 2013.