OCR
48 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK difikált törvények (vagyis a , kormányzati erkölcs"), valamint az informális intézményekkel közvetített normák, értékek és hiedelmek Ítehát a , társadalmi erkölcs") között, annál nagyobb az adott állampolgárok hajlandósága az informális gazdaságban való részvételre. A gazdasági tranzakciók és tevékenységek bináris (legális/illegális, megengedett/tiltott, informális/formális) felosztásának episztemológiai, módszertani korlátjaira hívja fel a figyelmet ugyanakkor Rosana Pinheiro-Machado brazil antropológus tanulmánya.!! Ebben a kutató a multi-sited etnográfia segítségével , illegális" kínai árucikkek (hamisított órák és játékok) kereskedelmi státuszváltozását és nemzetközi értékesítését vizsgálta meg különböző országokban (Kínában, Paraguayban és Brazíliában), illetve eltérő jogi környezetben. A szerző számos empirikus példán keresztül szemlélteti, hogy — a globális árutermelés perspektívájából szemlélve -— egyes kínai termékek egyszerre több lehetséges jogi státusszal is rendelkezhetnek, bizonyos árucikkeknek pedig egyáltalán nincs a priori rögzített jogi meghatározása. , A kriminális árucikkekc — mint megjegyzi — ugyanabban a gyárban készülhetnek, mint a legális áruk. A jogi változékonyság (legal variability) akkor veszi kezdetét, amikor ezek a termékek elhagyják a gyárat és megkezdik transznacionális kereskedelmi útjukat."9? Az egyes országokban az adott árucikkek ezáltal folyamatos jogi metamorfózison mennek keresztül, s ily módon kontextustól függően - az érintett nemzetállamok jogi kultúrája, politikai rendszere, hatalmi viszonyai stb. alapján — váltakozva tesznek szert legális vagy illegális státuszokra. A szerző szerint a gazdasági tevékenységek hagyományos bináris (illegális — legális, tiltott — elfogadott, informális — formális kategóriák szerint történő) felosztása éppen ezért nem több, mint egy diskurzív toposz, egyfajta fikció, ami nem veszi figyelembe, hogy az , eredeti és hamis termékek egy integrált gazdasági dinamika részét képezik, amelyeken keresztül a pénz és az árucikkek globálisan áramlanak". 93 Az elmondottak alapján könyvemben - a kortárs nemzetközi szociológiai, antropológiai szakirodalom hagyományához illeszkedve — az , informalitást" relációs kategóriának tekintem, amely hierarchikus hatalmi viszonyokba, inkongruens intézményes működésekbe beágyazódva jelenik meg. Következésképp , informális gazdasági stratégiák"-nak azokat a társadalmi bizalmon és kapcsolati tőkén alapuló, tehát a szociális normák (nem pedig az állam törvényei) által vezérelt célracionális cselekvéseket tekintem, amelyek a személyközi kapcsolatokon keresztül privilegizált hozzáférést biztosítanak bizonyos gazdasági erőforrásokhoz, illetve társadalmilag szabályozzák a javak előállítását, redisztribúcióját és személyek közötti cseréjét. Az általam használt munkafogalom tehát nem az állam, hanem elsősorban a társadalom kapacitását és befolyásoló képességét (penetrációját, hierar101 Pinheiro-Machado 2018. 102 Uo. 2. 103 Uo. 18.