Oldal 50 [50]
48 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
difikált törvények (vagyis a , kormányzati erkölcs"), valamint az informális
intézményekkel közvetített normák, értékek és hiedelmek Ítehát a , társa¬
dalmi erkölcs") között, annál nagyobb az adott állampolgárok hajlandósága
az informális gazdaságban való részvételre.
A gazdasági tranzakciók és tevékenységek bináris (legális/illegális,
megengedett/tiltott, informális/formális) felosztásának episztemológiai, mód¬
szertani korlátjaira hívja fel a figyelmet ugyanakkor Rosana Pinheiro-Machado
brazil antropológus tanulmánya.!! Ebben a kutató a multi-sited etnográfia
segítségével , illegális" kínai árucikkek (hamisított órák és játékok) kereske¬
delmi státuszváltozását és nemzetközi értékesítését vizsgálta meg különböző
országokban (Kínában, Paraguayban és Brazíliában), illetve eltérő jogi környe¬
zetben. A szerző számos empirikus példán keresztül szemlélteti, hogy — a glo¬
bális árutermelés perspektívájából szemlélve -— egyes kínai termékek egyszerre
több lehetséges jogi státusszal is rendelkezhetnek, bizonyos árucikkeknek
pedig egyáltalán nincs a priori rögzített jogi meghatározása. , A kriminális
árucikkekc — mint megjegyzi — ugyanabban a gyárban készülhetnek, mint
a legális áruk. A jogi változékonyság (legal variability) akkor veszi kezdetét,
amikor ezek a termékek elhagyják a gyárat és megkezdik transznacionális
kereskedelmi útjukat."9? Az egyes országokban az adott árucikkek ezáltal
folyamatos jogi metamorfózison mennek keresztül, s ily módon kontextus¬
tól függően - az érintett nemzetállamok jogi kultúrája, politikai rendszere,
hatalmi viszonyai stb. alapján — váltakozva tesznek szert legális vagy illegális
státuszokra. A szerző szerint a gazdasági tevékenységek hagyományos bináris
(illegális — legális, tiltott — elfogadott, informális — formális kategóriák szerint
történő) felosztása éppen ezért nem több, mint egy diskurzív toposz, egyfajta
fikció, ami nem veszi figyelembe, hogy az , eredeti és hamis termékek egy
integrált gazdasági dinamika részét képezik, amelyeken keresztül a pénz és
az árucikkek globálisan áramlanak". 93
Az elmondottak alapján könyvemben - a kortárs nemzetközi szociológiai,
antropológiai szakirodalom hagyományához illeszkedve — az , informalitást"
relációs kategóriának tekintem, amely hierarchikus hatalmi viszonyokba,
inkongruens intézményes működésekbe beágyazódva jelenik meg. Követke¬
zésképp , informális gazdasági stratégiák"-nak azokat a társadalmi bizalmon
és kapcsolati tőkén alapuló, tehát a szociális normák (nem pedig az állam
törvényei) által vezérelt célracionális cselekvéseket tekintem, amelyek a
személyközi kapcsolatokon keresztül privilegizált hozzáférést biztosítanak
bizonyos gazdasági erőforrásokhoz, illetve társadalmilag szabályozzák a javak
előállítását, redisztribúcióját és személyek közötti cseréjét.
Az általam használt munkafogalom tehát nem az állam, hanem elsősorban
a társadalom kapacitását és befolyásoló képességét (penetrációját, hierar¬
101 Pinheiro-Machado 2018.
102 Uo. 2.
103 Uo. 18.