Page 47 [47]
OCR
BEVEZETÉS " 45 Ebben az összefüggésben figyelemre méltó az informális gazdaság jelenségét leíró tudományos diskurzus fogalmi bizonytalansága, inkoherens klasszifikációs gyakorlata is. Collin C. Williams arra hívja fel a figyelmet, hogy csak az angol nyelvű szakirodalom 45 különböző jelzőt -— , atipikus" {a-typical}, , készpénzes" (cash-in-hand), , rejtett (hidden), , szabálytalan" (irregular), , láthatatlan" (nonvisible) , árnyék" (shadow), „be nem jelentett" (undeclared), ,f6ldalatti” (underground), ,nem szabdlyozott” (unregulated) gazdaság — használ az informális jelenségek azonosítására. Ezek segítségével - ahogyan arra a szerző nagyon lényeglátó módon rámutat — a kutatók általában olyan entitásokat jelölnek meg szövegeikben, amelyek az informális gazdaságból szerintük hiányoznak vagy abban nem elégségesek." Mindez nem csupán arra világít rá, hogy a jelenség tudományos leírásában milyen erőteljes a normatív — az informalitásnak a formalitáshoz viszonyított, oppozicionális értelemű - szemléletmódja, de egyszersmind azt is nagyon jól szemlélteti, hogy az , informális gazdaság" témáját tárgyaló tudományos vizsgálatok episztemológiai határai teljesen bizonytalanok." Az általam megvalósított kutatás nem a jelenség — fent bemutatott — hagyományos dualista, strukturalista vagy jogi paradigmáit követi, amelyek az informális jelenségeket bináris, statikus és regulatív nézőpontból értelmezik. Munkám a kortárs antropológiának ahhoz az elméleti-módszertani irányzatához csatlakozik, amely a gazdasági tranzakciók társadalmi beágyazottságát (social embeddedness), ? illetve az ,emberi ágencia" szerepét hangsúlyozza, 9" és az informális cselekvéseket a kontinuus formális-informális mechanizmusok kontextusában közelíti meg." A gazdaság tranzakciók és tevékenységek ilyen holisztikusabb szemléletmódját képviseli Peter Ping Li modellje, aki az informális aktivitási formákat a társadalmi tőke (social capital) és a bizalom Ítrust) fogalmain keresztül értelmezi. A szerző több tanulmányában?? egy olyan interaktív megközelítést dolgozott ki és mutatott be, amelyben az informalitás fogalmát a formális-informális intézmények extrém működésének dimenzióin keresztül ragadta meg. Álláspontja szerint az informalitás nem más, mint a társadalmi kötelékek (social ties) egy specifikus formája, amit az egymással horizontális kapcsolatban lévő felek implicit (szóbeli megállapodások) és endogén (, bottom up") módon hoznak létre. Ezekben a társadalmi kapcsolatokban a gazdasági, társadalmi csereügyleteket és tranzakciókat rugalmasan hajtják végre és flexibilis szabályok szerint ellenőrzik egy perszonalizált (interszubjektív, érzelmileg telített, egoközpontú) folyamat keretein belül. Ezzel szemben §7 Williams 2014. 88 Feige 1990. # Granovetter 1985. °0 Morris — Polese 2015. 9 Helmke — Levitsky 2004; Misztal 2000; Morris 2011. 92 Li 2007a, 2007b, 2008, 2011, 2013, 2014; Li— Redding 2014.
