Oldal 47 [47]
BEVEZETÉS " 45
Ebben az összefüggésben figyelemre méltó az informális gazdaság je¬
lenségét leíró tudományos diskurzus fogalmi bizonytalansága, inkoherens
klasszifikációs gyakorlata is. Collin C. Williams arra hívja fel a figyelmet,
hogy csak az angol nyelvű szakirodalom 45 különböző jelzőt -— , atipikus"
{a-typical}, , készpénzes" (cash-in-hand), , rejtett (hidden), , szabálytalan"
(irregular), , láthatatlan" (nonvisible) , árnyék" (shadow), „be nem jelentett"
(undeclared), ,f6ldalatti” (underground), ,nem szabdlyozott” (unregulated)
gazdaság — használ az informális jelenségek azonosítására. Ezek segítségé¬
vel - ahogyan arra a szerző nagyon lényeglátó módon rámutat — a kutatók
általában olyan entitásokat jelölnek meg szövegeikben, amelyek az informális
gazdaságból szerintük hiányoznak vagy abban nem elégségesek." Mindez
nem csupán arra világít rá, hogy a jelenség tudományos leírásában milyen
erőteljes a normatív — az informalitásnak a formalitáshoz viszonyított, op¬
pozicionális értelemű - szemléletmódja, de egyszersmind azt is nagyon jól
szemlélteti, hogy az , informális gazdaság" témáját tárgyaló tudományos
vizsgálatok episztemológiai határai teljesen bizonytalanok."
Az általam megvalósított kutatás nem a jelenség — fent bemutatott — ha¬
gyományos dualista, strukturalista vagy jogi paradigmáit követi, amelyek az
informális jelenségeket bináris, statikus és regulatív nézőpontból értelmezik.
Munkám a kortárs antropológiának ahhoz az elméleti-módszertani irányza¬
tához csatlakozik, amely a gazdasági tranzakciók társadalmi beágyazottságát
(social embeddedness), ? illetve az ,emberi ágencia" szerepét hangsúlyozza, 9"
és az informális cselekvéseket a kontinuus formális-informális mechaniz¬
musok kontextusában közelíti meg."
A gazdaság tranzakciók és tevékenységek ilyen holisztikusabb szemlélet¬
módját képviseli Peter Ping Li modellje, aki az informális aktivitási formákat
a társadalmi tőke (social capital) és a bizalom Ítrust) fogalmain keresztül
értelmezi. A szerző több tanulmányában?? egy olyan interaktív megközelí¬
tést dolgozott ki és mutatott be, amelyben az informalitás fogalmát a for¬
mális-informális intézmények extrém működésének dimenzióin keresztül
ragadta meg. Álláspontja szerint az informalitás nem más, mint a társadalmi
kötelékek (social ties) egy specifikus formája, amit az egymással horizontális
kapcsolatban lévő felek implicit (szóbeli megállapodások) és endogén (, bottom
up") módon hoznak létre. Ezekben a társadalmi kapcsolatokban a gazdasági,
társadalmi csereügyleteket és tranzakciókat rugalmasan hajtják végre és
flexibilis szabályok szerint ellenőrzik egy perszonalizált (interszubjektív,
érzelmileg telített, egoközpontú) folyamat keretein belül. Ezzel szemben
§7 Williams 2014.
88 Feige 1990.
# Granovetter 1985.
°0 Morris — Polese 2015.
9 Helmke — Levitsky 2004; Misztal 2000; Morris 2011.
92 Li 2007a, 2007b, 2008, 2011, 2013, 2014; Li— Redding 2014.