Oldal 40 [40]
38 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
Ahova, érted, elmentem, már hogy eláruljak neked ilyen dógot, lementem
a konzervgyárba például ellenőrizni, Lenci bácsi, az igazgató küldött nekem
egy zsák cukrot. Nem is kértem. Vagy bármit... a téglagyárba... tégla
kelletett, nem vót ilyen, hogy nem, érted. És akkor azt mondják nekem,
hogy Bálint — mondja nekem az elnök — meghalt szegény Sanyi, azt mond¬
ja, te leszel az első helyettes. Jaj, mondom, elnök elvtárs, én nem leszek!
[Nevet] Hat figyelj, a fizetésem vot 120 rubel az irodán, az nem sok vót,
Bara Endrének, az elnöknek vót 380 már akkor, de az ellen6rzének meg
annyi fizetésének kelletett lenni, mint a kolhozelnöknek. Tehát a 120-hoz
még, amit bent kerestem én, írtam hozzá még 160-at, három nap hetente
kint jártam, érted. És akkor ű se szólt semmit, mert ha háromszáznyócvan,
akkor háromszáznyócvan. És akkor még csencseltem, meg minden, jól
ment a dolog, érted. Én vótam... atyaisten vótam akkor a kolhozba már
Bara után, érted. Az elnök azt mondta, hogy akarsz, nem akarsz, de te
leszel, azt mondja, már nem mehetsz ellenőrizni. Már nem fogol kint, azt
mondja, járkálni. (Nevet/ Hát olyan rosszul esett ember /nevet], már csak
azt nem mondta ki, hogy magamat ellenőrizzem. /Nevet/ Azt mondja, kit
ajánlsz magad helyett? Hát mondtam neki, ha nagyon muszáj lemondani,
akkor én javaslom Kiss Lacit. Laci a mai napig is áld éngemet. Utána vett
autót ű is, na, érted mirűl van szó?"??
Az elmondottak tükrében tehát az , együttműködés", , ellenállás", , jutal¬
mazás" és , büntetés" kategóriái olyan kontextusrelatív cselekvéseket jelölő
fogalmak, amelyeknek a korabeli referenciális jelentését csupán a konkrét
helyzetek és az érintett aktorok tényleges (, valódi") céljai ismeretében tud¬
nánk adekvát módon tanulmányozni. A rendelkezésre álló történeti források
többsége — példának okáért a kötetben felhasznált kolhozvezetőségi jegyző¬
könyvek - ennek leírására azonban nem vagy csak nagyon ritkán alkalmasak.
Ugyanis azok a történelem hétköznapi szereplőinek intencionális alapbeál¬
lítódására (a cselekedeteket irányító szándékokra) vonatkozóan csak elvétve
tartalmaznak információkat. Be kell látnunk, hogy a kötetben felhasznált
levéltári dokumentumok többsége elsősorban mindössze annak a kérdésnek
a tanulmányozására alkalmas, hogy az államszocialista korszakban a helyi
társadalom tagjai mit csináltak: a kolhozmunkások miként, mikor loptak
vagy hagyták el a munkahelyüket, vagy épp ellenkezőleg, hogyan árultak
be valakit, milyen módon teljesítették túl a munkanormát, védték meg a
,kolhozvagyont” és igy tovabb.
Ez a jelenségszintű — az adott dokumentumok műfaji és egyéb formai-tar¬
talmi jellegzetességeiből adódóan korlátozott — leírás azonban a cselekvések
mögött álló poliszémikus, sokféle értelmezési lehetőséget magába rejtő je¬
lentéseket (tehát például azt, amit a társadalmi cselekvők az adott aktusok
53 B.2., magyar férfi, Csatóerdő.