Seite 36 [36]
34 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
Ezenkívül azonban hasznos forrásokat, adatokat gyűjtöttem a Kárpátaljai
Területi Állami Levéltárban is. Itt elsősorban az UKP Kárpátontúli Területi
Pärtbizottsägänak 1946-1959 (1 fond, 1 opisz), valamint az UKP Nagyszőlősi
Järäsi Pärtbizottsägänak 1946-1957 között (454 fond, 1, 3, 5, 7 opisz) keletke¬
zett iratait dolgoztam fel. Ezek adokumentumok a kommunista pärt külön¬
böző (megyei és járási) szintű szervezeteinek tevékenysége során keletkeztek
és az adott hivatali apparátus belső felépítését (jegyzőkönyvi osztály, titkársági
osztály, káderosztály, agitáció- és propagandaosztály stb.) követő egységek
szerint vannak katalogizálva. Az általam vizsgált téma szempontjából fon¬
tosabb irattíbpusok azonban mindkét forrásból hiányoznak: a megyei és járási
pártvezetés fegyelmi ügyeivel kapcsolatos dokumentumokat - a fondjegyzék
tanúsága alapján — 1991-ben az állományból szinte kivétel nélkül törölték.
Az államigazgatási és pártszervezet által , termelt" dokumentumok nagy
része egy utópikus, elképzelt (, fiktív") valóságot megjelenítő hatalmi-ideológiai
diskurzus keretében keletkezett." Ez utóbbinak — amint arra a szakirodalom
is felhívja a figyelmet -— konstitutív része volt a tények (a termelési mutatók, a
nyilvántartási adatok és összefoglaló jelentések) tudatos meghamisítása, illetve
manipulálása is." A levéltári archívumokban őrzött források többségéből ezért
a korszak autentikus képe nem, illetve csak nagyon korlátozott érvényességgel
rajzolható meg. Az államszocialista rendszer történeti forrásainak egy része
ebben az értelemben nem elsősorban a korabeli empirikus valóság, hanem
mindenekelőtt a diktatúra nyelvi konstrukcióinak, normatív fogalmainak,
értéktulajdonításainak, vagyis a hatalom elbeszélői szándékának tanulmá¬
nyozására alkalmas."
Ez a forráskritikai szempont azonban, amely az államszocialista kor¬
szakban keletkezett hivatalos iratok, dokumentumok hitelességét illetően
általánosságban joggal vet fel kérdéseket, a könyv egyik legfontosabb forrás¬
csoportjával, nevezetesen a kolhozvezetőségi jegyzőkönyvekkel kapcsolatban
kevésbé tűnik relevánsnak. Az általam vizsgált jegyzőkönyvek ugyanis a
csatóerdői kolhoz napi működését irányító 11 fős testület (a kolhozelnök, az
elnökhelyettes, a kolhoz pártszervezetének titkára, az egyes termelési egységek
vezetői és brigadérosai) havi rendszerességgel megtartott vezetőségi ülésein
keletkeztek. Ahol a gazdaság legalacsonyabb szervezeti egységeire (az egyes
kolhozmunkásokra, lánkákra és brigádokra) lebontott problémákat, szervezési
4 Stephen Kotkin - reszben Foucault hatalomfogalmät adaptälva - a sztälinizmust nyelvileg,
azaz diskurziv mödon konstituält univerzumke£nt irta le. A szerzö értelmezése szerint a
szovjet rendszer - a formális intézményeken kívül - kialakított egy sajátos szókészletet,
beszédmódot (, Speaking Bolshevik") is, amit az állampolgárok egy része elfogadott, in¬
ternalizált. A szovjet birodalom területén az adott politikai rezsim ily módon - a szerző
megközelítése szerint — egyszersmind új identitásokat (szubjektumokat) hozott létre.
A szovjet hatalom mint diskurzív hatalom értelmezését lásd Kotkin 1995.
Kligman 1998.
16 A forráshasználatban rejlő módszertani problémákkal kapcsolatban még Ö. Kovács 2012;
Apor 2008.
45
a