Page 35 [35]
BEVEZETÉS " 33
vallási/felekezeti/egyházi hierarchiának az informális gazdasági cselekvések¬
ben játszott szerepe vizsgálatára sem.
1.3. Kutatási források és módszerek
A könyv különféle levéltári irattípusok (kolhoz- és pártvezetőségi jegyzőköny¬
vek, beszámolók, gazdasági tervek, éves összefoglaló statisztikák), valamint
empirikus módszerekkel gyűjtött anyagok lélettörténeti, tókuszcsoport- és
tematikus interjúk) feldolgozására és társadalomtudományi elemzésére épít.
Az államszocialista időszak vizsgálatához a legfontosabb levéltári forráso¬
kat a Nagyszőlősi Járás Közigazgatási Hivatalának Levéltári Részlegében (a
továbbiakban: NIJKHLR) gyűjtöttem, ahol a régió 1945 után újjászervezett
igazgatási szerveinek, állami intézményeinek (iskoláinak, gazdálkodó egysé¬
geinek, hivatali testületeinek) iratait őrzik. Mivel ez az állomány a vizsgált
települések és a , Béke" Kolhoz hivatalos dokumentumainak mindössze az
1960-1993 között keletkezett részét tartalmazza, a vizsgált régió szovjeti¬
zálásának korai (1945-1960 közötti) szakaszával — lokális szintű források
hiányában - nem, illetve csupán érintőlegesen foglalkozom. Ezek az ukrán
és/vagy orosz nyelvű anyagok nem a megszokott módon (levéltári egységek),
hanem közigazgatási és kronologikus elvek (települések és évek) szerint van¬
nak rendszerezve, konkrét jelzetek megjelölése nélkül (lásd 1. melléklet). Így
a kutatás során ezekre a forrásokra — a hagyományos levéltári jelölésmódtól
eltérően — a dokumentumok lelőhelyének megadásával (NJKHLR) és kelet¬
kezési évével hivatkozom.
A kolhozvezetőségi jegyzőkönyvekben tárgyalt fegyelmi, szabálysértési
ügyek többsége — rövid terjedelmük, szűkszavúságuk, vázlatos jellegük
miatt — a legtöbb esetben nem alkalmas részletes szövegelemzések, illetve
mentalitästörteneti vizsgälatok elvegzesere. Ezert az 1961-1971 közötti jegyzö¬
könyvekben szereplő büntetéseket és vétségtípusokat kvantitatív (statisztikai)
módszerekkel dolgoztam fel. E munka keretében hozzávetőleg 3500 levéltári
oldalt tanulmányoztam át, melynek segítségével összesen 243 fegyelmi és
17 jutalmazási ügyet sikerült azonosítanom? - ez az adatbázis képezte az
alapot a kötet társadalom- és gazdaságtörténeti fejezeteinek elkészítéséhez.
13 Az 1960-as években kiállított jegyzőkönyvekben nagyon gyakran előfordul, hogy a meg¬
büntetett vagy megjutalmazott személy[ek) kiléte nem tisztázott, vagy az elkövetők száma,
adatai nem kerültek rögzítésre, ami lehetetlenné teszi a korabeli fegyelmező technikák és
informális állampolgári cselekvések pontos kvantifikációját. A kérdéses szöveghelyeknél
a megbüntetett/megjutalmazott személyek számát mindig eggyel (tehat a konkrét eset
számával) növeltem. Ezáltal az elemzésben használt faktikus adatok szükségszerűen
pontatlanok. Ettől függetlenül ugyanakkor azok — reményem szerint — az általánosabb
tendenciák ábrázolására így is alkalmasak.