Seite 34 [34]
32 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
számukra, hogy a csoporttagok a mindenkori domináns (, kommunista" és
az új, posztszocialista , nemzetállami") ideológiától és történelemfilozófiától
eltérő, alternatív identitásokat és időszemléleti formákat alakítsanak ki."
A gazdasági - ezen belül az informális egyéni vagy intézményesült közös¬
ségi — cselekvések és az etnikai vagy a kulturälis (valläsi/felekezeti, tärsa¬
dalmi) diverzitás összefüggésének vizsgálata az elmúlt évtizedekben mind a
nemzetközi, mind pedig a hazai szociológiai, antropológiai kutatások egyik
meghatározó témája volt.? Az etnicitás minden bizonnyal az általam vizs¬
gált kárpátaljai határ menti falvakban is a hétköznapi gazdasági stratégiák
szerveződésének egyik nagyon fontos és jól vizsgálható dimenziója lehetne.
Ebben a kötetben azonban ezekkel az aspektusokkal - az adott jelenségek
komplexitása és a kutatás eltérő célkitűzései miatt — nem foglalkozom. En¬
nek megfelelően a továbbiakban nem tärgyalom a magyar-cigäny közösseg
informális cserekapcsolatait; mint ahogy munkámban nem térek ki a lokális
egyik tagja saját édesapja letartóztatásának okaira a következőképpen emlékezett vissza:
Beszélő (továbbiakban: B.)1.: , Apámnál olyan szisztéma vót, hogy neki se katonakönyv,
se päszport [nem kellett]. Ü nemzet nélküli, ű olyan, olyan... szóval ezt a nemzetiséget
ű nem akarta elviselni, elképzelni. Na, mint orosz nemzet, vagy ukrán nemzet, vagy
magyar. Ű egy új nemzethez tartozott, ű abba az elméletbe vótak, érted. Na és mivel
nem fogadta el a katonakönyvet, se a pászportot nem fogadta el, mert osztán bekevere¬
dett a dologba, hogy ű nemzetnélküli, semmiféle nemzethez nem akar tartozni, egy új
nemzet: Isten királysága, egy új nemzethez tartozik Krisztus királysága alatt, ezzel a
szisztémával és itt osztán már a hatóságnak ide-oda, és oszt két évet kapott érte." B.1.,
magyar férfi, Csatóerdő.
# A Csatóerdőn 12011-ben) végzett résztvevő megfigyeléses terepmunkám alapján a Je¬
hova tanúi felekezet üdvtörténeti/eszkatológikus időszemléletének (Bultmann 1994]
fókuszában — nem a , múlt" vagy a , jelen" -, hanem Ítalán a településen élő más vallási
felekezeteknél jóval erősebben) a várakozással tekintett , közeli jövő", azaz a transzcendens
létezés ideje áll. Ennek a csoportnak a tagjai — a helyi görög-, római katolikus és ortodox
felekezetektől eltérően — nem követik a liturgikus naptári ünnepeket (advent, karácsony,
nagyböjt, húsvét, pünkösd), valamint az emberi élet fordulóihoz tartozó jeles napokat és
rítusokat (pl. névnap, születésnap; gyászmise, virrasztás, tor). Így — a közismert teológiai
különbségeken túl - a ciklikusan ismétlődő szakrális (szent) időhöz (Eliade 2009) való
viszonyuk is jelentős mértékben különbözik más történelmi egyházakétól. A csoport
mindennapi időbeosztása normatív módon, intézményesen szabályozott. Hetente három
alkalommal - az ún. területkártyák alapján felosztott környező falvakban — evangelizációs
tevékenységet (, szántóföldi összejövetelt", ,úttörő munkát", , prédikálást", , házról házra
járást") folytatnak; további két másik napon a hitközség tagjai a helyi Királyságteremben
gyűlnek össze, ahol különféle témakörökben nyilvános előadásra és közös szövegtanul¬
mányozásra kerül sor. Az evangelizációval (prédikálással, egyházi könyvek és folyóiratok
terjesztésével, bibliamagyarázattal stb.) kapcsolatos tevékenységről, pontosabban az azzal
töltött órák és percek számáról a tagok havonta munkajelentéseket készítenek.
2 A teljesség igénye nélkül, csupán néhány kiragadott angol nyelvű szakirodalmi példa: Avir¬
gan - Gammage -Bivens 2005; Ram - Edwards - Jones 2004, 2006, 2007; Eriksen 2005;
Krstié — Dinid - Gavrilovi¢é 2018; Schneider — Linsbauer - Heinemann 2015. A magyar
nyelvű kutatások közül lásd például: Szabó 2009, 2013; Berta 2014; Csata 2018.