Oldal 32 [32]
OCR
30 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK szintű adatoknak megfelelően?") nem haladta meg a 3,6%-ot (3,45 és 0,15%).*° A mikrorégió településein élő romák döntő többsége — néhány családot kivéve - települesszerkezetileg elkülönülten, a faluvégi utcakban vagy az egyes falvak periférikus tereiben, úgynevezett , cigánytáborokban" él. A csatóerdői polgármesteri hivatal felmérése szerint ezekben a szegregátumokban 2003-ban összesen 407 fő lakott. Ez az 6sszlakossag 7,8%-a, ami a teleptiléscsoporton belül, falvanként a következő arányok szerint oszlott meg: Csatóerdőn 117 fő (2,3%), Darnöban 126 fö (2,4%), Miköszegen 93 £6 (1,7%), Bodnyan 39 £6 (0,8%), Väpahäton 32 fö (0,6%). Az elmült húsz évben - részben a Kárpátalja egészét érintő nagyon rapid és mélyreható etnodemográfiai folyamatok (nemzetközi elvándorlás, alacsony reprodukció, természetes fogyás stb.) következtében - a magyar lakosság száma drasztikusan csökkent a vizsgált falvakban is, miközben az alacsonyabb mobilitási potenciállal rendelkező roma lakosságé nőtt. (Jóllehet ezeket a változásokat és tendenciákat — hivatalos és hiteles statisztikai adatok, felmérések hiányában - nem tudjuk pontosan megragadni, becslésem szerint az öt kárpátaljai faluban a roma népesség aránya 2018-ban mar meghaladhatta a 10%-ot.) A vizsgált települések vallási, felekezeti szempontból meglehetősen változatos népességgel rendelkeznek (lásd 1. táblázat), amelyek — a rendelkezésre álló történeti adatok szerint — a 20. század első felétől lényegében napjainkig megőrizték stabil szerkezeti felépítésüket. Az öt faluban - település- és mikroregionális szinten is — a református lakosok népességen belüli aránya a legnagyobb: a lakosság abszolút többsége (1941-ben 52,996-a, 2018-ban pedig 58699) ehhez a vallási csoporthoz tartozott. Emellett az adott térségben jelentős a magyar nemzetiségű görögkatolikusok száma is. A településcsoporton belül már 1941-ben is mintegy 1274 fő tartozott a görögkatolikus egyház hívei közé, ami az öt település lakosságának ekkor mintegy egyharmadát (35%) tette ki. A szovjet hatóságok 1949-ben azonban a görögkatolikus egyházat hivatalosan is megszüntették, a híveket pedig az ortodox (, pravoszláv") egyházba való átlépésre kényszerítették. Az 1990-es években — a görögkatolikus egyház rehabilitálása és intézményi kereteinek restaurálása után - ezeknek a (pravoszlávként nyilvántartott) híveknek egy része nem tért vissza a görögkatolikus egyházhoz. Ezért az érintett falvakban jelenleg két, vallási identitásában bizonyos mértékig azonos - de a történelmi szituáció következtében szétfejlődött — felekezeti csoport található, amelyek egyidejű jelenléte (pl. kôzôs templomhasznälata, eltér6 naptârhasznälata] a kétezres 34 A 2001-es népszámlálás szerint Kárpátalja összlakosságának (1 254 614 fő) csupán 0,1%-a (14004 fő) vallotta magát , cigány" nemzetiségűnek, ami a cigányok számának minimumát jelenti. Ezzel szemben Braun, Csernicskó és Molnár számítása szerint a , cigányok" aránya a hivatalos statisztika több mint kétszeresére, közel 32 ezer főre tehető, ami az dssznépesség 2,5%-ät teszi ki. Läsd Braun - Csernicsk6 — Molnar 2010 3 Molnär - Molnär D. 2005: 83-84.
