Oldal 32 [32]
30 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
szintű adatoknak megfelelően?") nem haladta meg a 3,6%-ot (3,45 és 0,15%).*°
A mikrorégió településein élő romák döntő többsége — néhány családot kivé¬
ve - települesszerkezetileg elkülönülten, a faluvégi utcakban vagy az egyes
falvak periférikus tereiben, úgynevezett , cigánytáborokban" él. A csatóerdői
polgármesteri hivatal felmérése szerint ezekben a szegregátumokban 2003-ban
összesen 407 fő lakott. Ez az 6sszlakossag 7,8%-a, ami a teleptiléscsoporton
belül, falvanként a következő arányok szerint oszlott meg: Csatóerdőn 117 fő
(2,3%), Darnöban 126 fö (2,4%), Miköszegen 93 £6 (1,7%), Bodnyan 39 £6 (0,8%),
Väpahäton 32 fö (0,6%). Az elmült húsz évben - részben a Kárpátalja egészét
érintő nagyon rapid és mélyreható etnodemográfiai folyamatok (nemzetközi
elvándorlás, alacsony reprodukció, természetes fogyás stb.) következtében
- a magyar lakosság száma drasztikusan csökkent a vizsgált falvakban is,
miközben az alacsonyabb mobilitási potenciállal rendelkező roma lakosságé
nőtt. (Jóllehet ezeket a változásokat és tendenciákat — hivatalos és hiteles
statisztikai adatok, felmérések hiányában - nem tudjuk pontosan megragadni,
becslésem szerint az öt kárpátaljai faluban a roma népesség aránya 2018-ban
mar meghaladhatta a 10%-ot.)
A vizsgált települések vallási, felekezeti szempontból meglehetősen válto¬
zatos népességgel rendelkeznek (lásd 1. táblázat), amelyek — a rendelkezésre
álló történeti adatok szerint — a 20. század első felétől lényegében napjain¬
kig megőrizték stabil szerkezeti felépítésüket. Az öt faluban - település- és
mikroregionális szinten is — a református lakosok népességen belüli aránya a
legnagyobb: a lakosság abszolút többsége (1941-ben 52,996-a, 2018-ban pedig
58699) ehhez a vallási csoporthoz tartozott. Emellett az adott térségben je¬
lentős a magyar nemzetiségű görögkatolikusok száma is. A településcsoporton
belül már 1941-ben is mintegy 1274 fő tartozott a görögkatolikus egyház
hívei közé, ami az öt település lakosságának ekkor mintegy egyharmadát
(35%) tette ki. A szovjet hatóságok 1949-ben azonban a görögkatolikus
egyházat hivatalosan is megszüntették, a híveket pedig az ortodox (, pra¬
voszláv") egyházba való átlépésre kényszerítették. Az 1990-es években — a
görögkatolikus egyház rehabilitálása és intézményi kereteinek restaurálása
után - ezeknek a (pravoszlávként nyilvántartott) híveknek egy része nem tért
vissza a görögkatolikus egyházhoz. Ezért az érintett falvakban jelenleg két,
vallási identitásában bizonyos mértékig azonos - de a történelmi szituáció
következtében szétfejlődött — felekezeti csoport található, amelyek egyidejű
jelenléte (pl. kôzôs templomhasznälata, eltér6 naptârhasznälata] a kétezres
34 A 2001-es népszámlálás szerint Kárpátalja összlakosságának (1 254 614 fő) csupán 0,1%-a
(14004 fő) vallotta magát , cigány" nemzetiségűnek, ami a cigányok számának minimu¬
mát jelenti. Ezzel szemben Braun, Csernicskó és Molnár számítása szerint a , cigányok"
aránya a hivatalos statisztika több mint kétszeresére, közel 32 ezer főre tehető, ami az
dssznépesség 2,5%-ät teszi ki. Läsd Braun - Csernicsk6 — Molnar 2010
3 Molnär - Molnär D. 2005: 83-84.