Oldal 27 [27]
OCR
BEVEZETÉS " 25 1.2. A kutatás helyszíne A kutatás tágabb helyszíneként megjelölt terület: Kárpátalja (ukránul: 3akapnıarcsra o6nacrs), Ukrajna legnyugatibb és (Csernyivci után) második legkisebb megyéje, területe 12 752 km?, amely több szempontból is periférikus helyzetű régiónak számít. Egyrészt kifejezetten rurális, agrárdominanciájú (többnyire fejletlen infrastruktúrával és iparral rendelkező) térség, ahol 2017-ben a lakosság (1 258777 fő) mintegy 6390-a (794185 ember) falusi típusú településeken élt." Másfelől az adott terület — földrajzi elhelyezkedését tekintve — az ország hatalmi-gazdasági központjától (Kijevtől) több száz kilométerre fekszik, egyszerre öt ország (Ukrajnán kívül Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) határvidéki régiójában. Ebből a szempontból tehát fizikailag is többé-kevésbé (az országhatárokkal és az Északkeleti-Kárpátok hegyei által) izoláltabb övezetet, határvidéki területet alkot. Az ilyen többszörösen peremhelyzetű régiók egyik fontos, megkülönböztető vonása, hogy azokban rendszerint — amint arra Martinez is rámutat — más a lakosság hozzáállása az állam törvényeihez, amelyeket általában nem a marginális vagy átmeneti határzónák, hanem sokkal inkább a gazdaságilag fejlettebb mag- és centrumterületek számára alkotnak meg." Mindemellett azonban az állam kapacitását [formális szabályainak és kontrollmechanizmusainak működését) tovább csökkentheti a régió multietnikus szerkezeti felépítése is. Kárpátalján különböző etnikai-nyelvi (ukrán, magyar, román, orosz, roma) és vallási lortodox, görögkatolikus, református stb.) hátterű populáció él. Ezek a csoportszintű szociokulturális és egyéb különbségek növelhetik a társadalmi dezintegráció mértékét. Mindez ugyanis egyfelől gyakran az államalkotó nemzettől elkülönülő vagy párhuzamos társadalmak - etnikai enklávék, zárványok vagy szociális szegregátumok - kialakulásához vezethet. Másrészt az állampolgárokban egyidejűleg összetett, többszörös letnikai, nemzeti) kötődéseket, lojalitási kapcsolatokat alakíthat ki az egyes we államokkal (a , nemzetiesítő állam"-mal és/vagy a kisebbségi csoport , anya7 Molnär 2018: 68. A szerző adatai szerint 2017-ben Kárpátalján a rurális települések mellett összesen 11 város volt, ahol az adott nyugat-ukrajnai megye népességének 2796 (344427 fő) élt. Ezek között egyetlen, 100 ezer főt meghaladó nagyváros (Ungvár) van; hat város lakossága nem éri el a 20 ezer főt, négy pedig közepes méretű (20 és 100 ezer fő közötti). Kárpátalja népességének 1096-a (120 165 fő) ún. városi típusú — 2 és 10 ezer fő közötti, alapvetően nem mezőgazdasági termelésre specializált — településeken lakik, ebbe a típusba 2017-ben összesen 19 település tartozott. (Lásd Molnár 2018: 62—66.) Martinez 2004: 23-24. A periféria és a centrum közötti strukturális viszonyoknak mint térbelileg szervezett egyenlőtlenségeknek a modelljét Inmanuel Wallerstein dolgozta ki. Az elmélet részletes kifejezését lásd Wallerstein 1979. A külső/belső periféria, centrum kategóriák fogalmi tisztázásához lásd magyarul például: Baranyi 2015; Nemes Nagy 1996.
