Page 24 [24]
OCR
22 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK témát igyekeztem szélesebb történeti dimenzióban is értelmezni — ami bizonyos mértékig kitágította a kötet időhorizontját is. Ebből következően — ha röviden is, de a vizsgált korszak és események kontextusba helyezésének céljával — néhol szükségképpen ki kellett tértem a két politikai rezsim [az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra és az 1991 utáni posztszocialista időszak) kezdeti éveire is. A kötet etnográfiai anyagának döntő részét (a kvalitatív interjúkat, terepkutatói jegyzeteket, kérdőíves adfelvételeket) a kétezres évek végén — 2007 és 2014 között - készítettem. Ezt több éven keresztül (megszakításokkal) kiegészítettem további kisebb terepmunkákkal, újabb adatgyűjtésekkel, illetve számos szekunder forrás (levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, statisztikai adatok stb.) felgyűjtésével, összeállításával is. A kéziratot — illetve annak első, doktori disszertációként leadott változatát — 2020-ban zártam le, két évvel az Ukrajna ellen indított orosz katonai megszállás (2022. II. 24.) kezdete előtt. A 2022-től kiszélesedő fegyveres orosz-ukrán konfliktus nyugat-ukrajnai hatásaival, ezen belül annak a kárpátaljai határvidéki településekre gyakorolt (gazdasági, politikai, szociális) következményeivel — hiteles információk és kutatási adatok hiányában - a kötet nem foglalkozik. Látnunk kell ugyanakkor, hogy ezek az országos geopolitikai események a kárpátaljai magyar kisebbség körében — már rövid távon is — újszerű, illetve a korábbiaknál mélyrehatóbb változásokat (magyar-ukrán népességcsere, a kisebbségi magyar közösségek elvándorlásának fokozódása, a helyben maradók társadalmi deklasszálódása, magyar-ukrán-orosz interetnikus és nyelvi konfliktusok felerősödése, az állam és az állampolgárok közötti kapcsolatok átalakulása stb.) indítottak el. Mindez a régió történetében nem csupán egy teljesen új korszak kezdetét jelölte ki, de egyszersmind az általam összegyűjtött és vizsgált recens adatok, kortárs jelenségek érvényességét is bizonyos mértékig keretek közé szorította. Ily módon úgy tűnik, hogy a néhány évvel korábban megfogalmazott kérdéseim és kutatási tapasztalataim — a régióban kibontakozó radikális változások hatására — részben mára elveszítették aktualitásukat, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy azok több tekintetben egész egyszerűen történeti dimenzióba kerültek. Mindezek ellenére azonban a különböző politikai-ideológiai berendezkedésű államok (államszocialista és posztszocialista rendszerek), valamint az azok keretében megfigyelhető hétköznapi állampolgári magatartásformák és informális cselekvések tanulmányozása, összehasonlító-történeti szempontú elemzése számos fontos, gyakorlati tanulsággal szolgálhat a régióban látható folyamatok, mai események alaposabb megértéséhez is. Milyen cselekvési lehetőségei voltak a helyi embereknek a szocializmusban (a kollektív gazdaság és az ipari bérmunka), valamint a posztszocializmus (a piaci kapitalizmus) évtizedeiben? Miként szervezte meg a határ menti falusi társadalom lakossága a saját életét: milyen informális megélhetési stratégiákkal alkalmazkodtak az aktuális politikai-gazdasági rendszerekhez, hogyan
