Page 24 [24]
22 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK
témát igyekeztem szélesebb történeti dimenzióban is értelmezni — ami bizo¬
nyos mértékig kitágította a kötet időhorizontját is. Ebből következően — ha
röviden is, de a vizsgált korszak és események kontextusba helyezésének
céljával — néhol szükségképpen ki kellett tértem a két politikai rezsim [az
1945 utáni szovjet politikai diktatúra és az 1991 utáni posztszocialista
időszak) kezdeti éveire is.
A kötet etnográfiai anyagának döntő részét (a kvalitatív interjúkat, terep¬
kutatói jegyzeteket, kérdőíves adfelvételeket) a kétezres évek végén — 2007
és 2014 között - készítettem. Ezt több éven keresztül (megszakításokkal)
kiegészítettem további kisebb terepmunkákkal, újabb adatgyűjtésekkel,
illetve számos szekunder forrás (levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek,
statisztikai adatok stb.) felgyűjtésével, összeállításával is. A kéziratot — illetve
annak első, doktori disszertációként leadott változatát — 2020-ban zártam
le, két évvel az Ukrajna ellen indított orosz katonai megszállás (2022. II.
24.) kezdete előtt. A 2022-től kiszélesedő fegyveres orosz-ukrán konflik¬
tus nyugat-ukrajnai hatásaival, ezen belül annak a kárpátaljai határvidéki
településekre gyakorolt (gazdasági, politikai, szociális) következményeivel —
hiteles információk és kutatási adatok hiányában - a kötet nem foglalkozik.
Látnunk kell ugyanakkor, hogy ezek az országos geopolitikai események a
kárpátaljai magyar kisebbség körében — már rövid távon is — újszerű, illetve
a korábbiaknál mélyrehatóbb változásokat (magyar-ukrán népességcsere, a
kisebbségi magyar közösségek elvándorlásának fokozódása, a helyben mara¬
dók társadalmi deklasszálódása, magyar-ukrán-orosz interetnikus és nyelvi
konfliktusok felerősödése, az állam és az állampolgárok közötti kapcsolatok
átalakulása stb.) indítottak el. Mindez a régió történetében nem csupán egy
teljesen új korszak kezdetét jelölte ki, de egyszersmind az általam összegyűj¬
tött és vizsgált recens adatok, kortárs jelenségek érvényességét is bizonyos
mértékig keretek közé szorította. Ily módon úgy tűnik, hogy a néhány évvel
korábban megfogalmazott kérdéseim és kutatási tapasztalataim — a régió¬
ban kibontakozó radikális változások hatására — részben mára elveszítették
aktualitásukat, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy azok több tekintetben
egész egyszerűen történeti dimenzióba kerültek.
Mindezek ellenére azonban a különböző politikai-ideológiai berendezke¬
désű államok (államszocialista és posztszocialista rendszerek), valamint az
azok keretében megfigyelhető hétköznapi állampolgári magatartásformák és
informális cselekvések tanulmányozása, összehasonlító-történeti szempontú
elemzése számos fontos, gyakorlati tanulsággal szolgálhat a régióban látható
folyamatok, mai események alaposabb megértéséhez is.
Milyen cselekvési lehetőségei voltak a helyi embereknek a szocializmusban
(a kollektív gazdaság és az ipari bérmunka), valamint a posztszocializmus (a
piaci kapitalizmus) évtizedeiben? Miként szervezte meg a határ menti falusi
társadalom lakossága a saját életét: milyen informális megélhetési stratégi¬
ákkal alkalmazkodtak az aktuális politikai-gazdasági rendszerekhez, hogyan