OCR
¢ 1. BEVEZETÉS 1.1. A könyv témája: az informalitás mikroszintű antropológiai elemzése A kötet Kárpátalja (ukránul: 3akaprrarcsxa oőnacrs) határvidéki, magyarok által lakott régiójában 2007 és 2018 között végzett empirikus terepmunkáim és levéltári kutatásaim eredményeit, tapasztalatait foglalja össze és mutatja be. Ez a kutatás az adott térségben élő népesség informális, mikroszintű megélhetési stratégidit (munkahelyi lopás, károkozás, hanyagság, munkalassítás, feketemunka, illegális kereskedelem, csempészet stb.), valamint az azokat meghatározó strukturális (politikai, társadalmi, kulturális) viszonyokat vizsgálta a kvalitatív és kvantitatív társadalomtudomány módszertani eszközeivel. A könyv az informális (hétköznapi gazdasági és politikai) cselekvéseket két különböző ideológiai-politikai miliőben - az állami tervgazdaság, valamint a piaci kapitalizmus körülményei között - értelmezi. Ezen belül — a kutatás forrásadottságai miatt lerről lásd az 1.3. fejezetet) — a vizsgálat a szocializmus második, tin. reformkorszakdra (az 1960-as évekre),!° valamint a rendszerváltás utáni időszak második évtizedére (a 2000-2010 közötti évekre) koncentrál. Mindez azt is jelenti, hogy az elemzés az informalitást — tudatosan és vállaltan — nem a gazdasági, politikai, társadalmi átmenetek (a tranzíciók) zavaros, mozgalmas időszakában (az 1940—-1950-es, 1980-1990-es években), hanem a konszolidált államszocializmus és a posztszocializmus , unalmas" hetköznapjai, azaz egy több-kevésbé stabil intézményes működéssel jellemezhető rendszerállapot keretei között mutatja be. Ott azonban, ahol azt a ws rendelkezésemre álló levéltári, archivális források lehetővé tették, a vizsgált 16 Kornai János a szocializmus magyarországi történetét — gazdaságtani szempontból — klasszikus" (1948—-1956-ig), , reform" (tágabban értelmezve: az 1960-as évek elejétől, szűkebben: 1968-tól 1989-ig) és az ezt követő , posztszocialista" korszakra bontja. A szerző megközelítése szerint a reformszocialista fázis egyfajta , átmeneti", hibrid modellt képvisel, mivel abban keverednek a szocialista és a kapitalista gazdasági rendszer jellemzői. Kornai megfogalmazása szerint azokat nevezhetjük tehát reformszocialista rezsimeknek, , amelyek több fontos vonatkozásban eltértek a klasszikus szocializmus sztálini modelljétől: némi liberalizációt hajtottak végre a politikai szférában, bizonyos fokig decentralizálták a gazdaság állami szektorának irányítását, és valamivel több teret engedtek a formális és informális magánszektornak. Ezek a változások indokolják a reform jelzőt. Ugyanakkor ezek a rezsimek továbbra is magukon viselik a szocialista rendszer alapvető meghatározó jegyeit: mindegyikben egypártrendszer működik, a kommunista párt oszthatatlan hatalommal rendelkezik, az állami szektor domináns szerepet játszik, és a gazdasági folyamatok fő koordinátora, még ha az irányítás módszereit változtatta is, továbbra is a központosított bürokrácia." (Kornai 2007: 32.) A szerző további korszakfogalmainak jelentéstartamával összefüggésben lásd Kornai 1993; 2012.