Oldal 23 [23]
¢ 1. BEVEZETÉS
1.1. A könyv témája: az informalitás mikroszintű
antropológiai elemzése
A kötet Kárpátalja (ukránul: 3akaprrarcsxa oőnacrs) határvidéki, magyarok által
lakott régiójában 2007 és 2018 között végzett empirikus terepmunkáim és
levéltári kutatásaim eredményeit, tapasztalatait foglalja össze és mutatja be.
Ez a kutatás az adott térségben élő népesség informális, mikroszintű megél¬
hetési stratégidit (munkahelyi lopás, károkozás, hanyagság, munkalassítás,
feketemunka, illegális kereskedelem, csempészet stb.), valamint az azokat
meghatározó strukturális (politikai, társadalmi, kulturális) viszonyokat vizs¬
gálta a kvalitatív és kvantitatív társadalomtudomány módszertani eszközeivel.
A könyv az informális (hétköznapi gazdasági és politikai) cselekvéseket két
különböző ideológiai-politikai miliőben - az állami tervgazdaság, valamint
a piaci kapitalizmus körülményei között - értelmezi. Ezen belül — a kutatás
forrásadottságai miatt lerről lásd az 1.3. fejezetet) — a vizsgálat a szocializmus
második, tin. reformkorszakdra (az 1960-as évekre),!° valamint a rendszer¬
váltás utáni időszak második évtizedére (a 2000-2010 közötti évekre) kon¬
centrál. Mindez azt is jelenti, hogy az elemzés az informalitást — tudatosan
és vállaltan — nem a gazdasági, politikai, társadalmi átmenetek (a tranzíciók)
zavaros, mozgalmas időszakában (az 1940—-1950-es, 1980-1990-es években),
hanem a konszolidált államszocializmus és a posztszocializmus , unalmas"
hetköznapjai, azaz egy több-kevésbé stabil intézményes működéssel jelle¬
mezhető rendszerállapot keretei között mutatja be. Ott azonban, ahol azt a
ws
rendelkezésemre álló levéltári, archivális források lehetővé tették, a vizsgált
16 Kornai János a szocializmus magyarországi történetét — gazdaságtani szempontból —
klasszikus" (1948—-1956-ig), , reform" (tágabban értelmezve: az 1960-as évek elejétől,
szűkebben: 1968-tól 1989-ig) és az ezt követő , posztszocialista" korszakra bontja.
A szerző megközelítése szerint a reformszocialista fázis egyfajta , átmeneti", hibrid mo¬
dellt képvisel, mivel abban keverednek a szocialista és a kapitalista gazdasági rendszer
jellemzői. Kornai megfogalmazása szerint azokat nevezhetjük tehát reformszocialista
rezsimeknek, , amelyek több fontos vonatkozásban eltértek a klasszikus szocializmus
sztálini modelljétől: némi liberalizációt hajtottak végre a politikai szférában, bizonyos
fokig decentralizálták a gazdaság állami szektorának irányítását, és valamivel több teret
engedtek a formális és informális magánszektornak. Ezek a változások indokolják a reform
jelzőt. Ugyanakkor ezek a rezsimek továbbra is magukon viselik a szocialista rendszer
alapvető meghatározó jegyeit: mindegyikben egypártrendszer működik, a kommunista
párt oszthatatlan hatalommal rendelkezik, az állami szektor domináns szerepet játszik,
és a gazdasági folyamatok fő koordinátora, még ha az irányítás módszereit változtatta is,
továbbra is a központosított bürokrácia." (Kornai 2007: 32.) A szerző további korszakfo¬
galmainak jelentéstartamával összefüggésben lásd Kornai 1993; 2012.