Oldal 19 [19]
ELőszó " 17
,titkai" a kötet megjelenésével jóval szélesebb nyilvánosságot kaphatnak,
mint a korábbi rövidebb cikkeimben, elemzéseimben.
Az etikai szempontoknak ezért a legtöbb esetben prioritást engedtem: az
anonimizálás elvét nem csupán a recens etnográfiai anyagok adatközlőinek
nevére terjesztettem ki, de a történeti szövegek egy jelentős részének szerep¬
lőire, a levéltári források jelzeteire, továbbá a kutatás helyszínek vagy azok
azonosítására alkalmas intézmények? megnevezésére is, vállalva az adott
eljárásból származó nyilvánvaló adatkezelési nehézségeket, írástechnikai és
egyéb módszertani, kutatáselméleti problémákat."
A vizsgálat helyszínének anonimizálása kapcsán egy másik (nem etikai,
hanem), a kutatás tárgyának kijelölésével, megkonstruálásával összefüggő
(ontolégiai jellegti) kérdés is felmerült. Ennek lényege, hogy az álnevek vagy
fiktív földrajzi és személynevek használata együtt járhat a vizsgált jelenségek
dekontextualizálásának — eredeti meghatározottságaikból és jelentéseikből
való kiágyazásának — veszélyével is. Ahogy Jan Nespor fogalmaz, a kutatási
helyszínek nevének átírása, kitörlése, elfedése , naturalizálja az események
történelmileg és földrajzilag meghatározott helyszínektől való elválasztását"."
Ezzel az elemzés tárgyát implicit módon egyszersmind egy olyan absztrakciós
szintre helyezzük, ahonnan a kutató által elemzett szinguláris jelenségeket
(konkrét cselekvéseket, eseményeket, konfliktusokat, történelmi pillanatokat)
a tudomány elméleti paradigmáival könnyen összekapcsolható univerzális,
azaz tértől és időtől független, reprezentatív példaként konstruáljuk meg."
A helyek nevének elhallgatása, anonimizálása — megközelítésem szerint —
ugyanakkor nem feltétlenül jár együtt az etnográfiai anyagok és partikuláris
megfigyelések deiktikus, vagyis eredeti lokális tér- és időbeli paraméterekkel
jellemezhető viszonyainak a kiiktatásával, felfüggesztésével. A könyvben a
vizsgált terephelyszínekről, régiókról és falvakról (azok sajátos földrajzi, tör¬
téneti, gazdasági és egyéb jellemzőről, a helyi népesség demográfiai, etnikai,
felekezeti viszonyairól) igyekeztem az olvasó számára alapos, részletgazdag
képet adni. Az informális cselekvések elemzésénél a mikro- és makroszintű
2 A vizsgált településeken működő egykori kollektív gazdaságok közül a legnagyobb,
országos hírnévre is szert tett kolhoz, valamint annak jogutódjaként (a rendszerváltás
után) létrehozott egyéni vállalkozások, kft.-k elnevezését fiktív nevekre cseréltem (,, Béke"
Kolhoz; , Ugocsa" Kft., , Béke" Kft., , Hugat" Kft. stb.).
13 Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a személy- és helynevek megváltoztatása, eltörlése,
behelyettesítése, anonimizálása sok esetben csökkenti az elemzés referenciális hátteré¬
nek (a levéltári-etnográfiai adatok, források, illetve az azokban megjelenő információk)
ellenőrizhetőségét, ami a tudományos kutatás számonkérhetőségének, hitelességének,
megalapozottságának kérdését vetheti fel. A terepmunka helyszínének jelölésére használt
fiktív és álnevek ezenkívül hozzájárulhatnak ahhoz, hogy radikálisan elmosódjanak a
tudományos és nem tudományos megismerési módok (történettudomány - irodalom;
valóság — irodalmi fikció) között meglévő, tradicionálisan kialakult műfaji, formai, dis¬
kurzív és egyéb határok.
14 Nespor 2000: 549.
15 Uo. 551.