Oldal 18 [18]
OCR
16 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK a szöveg jegyzetapparátusában - rendszerint mindössze B. ("Beszélő") rövidítéssel, valamint a szövegben elfoglalt helyét jelző sorszámmal (1., 2., 3. és így tovább) hivatkozom. Illetve ahol az szükséges — vagy a szövegkörnyezetből egyébként nem derül ki - feltüntetem nemüket és születési évüket. Az elemzés során felhasznált interjúkban, narratív szövegekben megjelenő szereplőkre, vagyis a különböző normasértést elkövető vagy azt szankcionáló személyekre -— legyenek azok terepen készített interjúk, azaz utólagos viszszaemlékezések vagy primér, korabeli levéltári dokumentumok szereplői — a könyvben fiktív nevekkel vagy státusznevekkel (, párttitkár", , kolhozelnök", ,fogatos", , gépkocsivezető" stb.) hivatkozom." Ezeket a szövegváltoztatásokat minden esetben kiemeléssel: dőlt betűvel jeleztem a szövegben. A kötetben a vizsgált kárpátaljai települések valódi neveit — szintén etikai megfontoläsokböl - älnevre („Csatöerdö”, „Darnö”, „Miköszeg”, „Bodnya”, , Vápahát") cseréltem. ' A témában megjelent korábbi, szórványos tanulmányaimban - sajnálatos módon - nem ezt a megoldást követtem. Ennek elsősorban írástechnikai, illetve forráskezelési oka volt. A kutatás egyes munkafázisait bemutató tanulmänyaimhoz ugyanis több olyan mikroszintü archivälis anyagot (kolhozvezetösegi jegyzökönyvet, penzügyi, termelési statisztikák stb.) dolgoztam fel, amelyek levéltári jelzete, címe valamilyen formában már tartalmazta a vizsgált falu nevét is. A kutatás helyszínének megadása, konkretizálása nélkül ezekre a történeti dokumentumokra nem vagy csak nagyon nehezen tudtam volna hivatkozni. Jelen kötet kapcsán ez a dilemma ismét előkerült, ami végül — hosszas mérlegelés után — korábbi írásstratégiám felülvizsgálatára késztetett. Végiggondolva a problémát, úgy tűnik számomra, hogy az antropológiai tudásreprezentációs gyakorlatban a kutatás etikai elvei (a vizsgált közösség identitásának és lokalitásainak elrejtése, anonimizálása) és a tudományos kutatás transzparenciájának eszméje laz eredmények, adatok ellenőrizhetőségének, visszakereshetőségének ethosza) bizonyos mértékig egymást korlátozó paradigma. Ennek feloldására minden szempontból megfelelő, kielégítő (, jó") megoldást nem látok. A könyv készítésekor ezért egyetlen szempontot vettem hangsúlyosabban figyelembe. Azt a kockázatot, hogy az általam vizsgált közösség intim, privát életvilágának legyébként a csoporton belül reflektált) eseményei, informális helyzetei, 10 Kivételt képeznek ez alól a szovjet politikai diktatúra első éveiben, valamint az azt megelőző (1945 előtti) korszakban létrehozott történeti források. Ezek felhasználásakor azt az elvet követtem, hogy az 1950 előtt keletkezett, személyes adatokat is tartalmazó iratokat, dokumentumokat - tekintettel arra, hogy azok több mint hét évtizeddel korábban jöttek létre, s ezért az azokban nevesített szereplők nagy valószínűséggel már nem élnek - változtatás lanonimizálás) nélkül közlöm. 1 Ettől az alapelvtől eltértem a nem kárpátaljai lmagyarországi) kutatási helyszínek esetében, ahol a kevésbé perszonalizált témák, településszintű jelenségek és folyamatok, továbbá egyéb, itt nem részletezhető módszertani/kutatáselméleti megfontolások miatt a település földrajzi nevének anonimizálását nem éreztem feltétlenül szükségesnek.
