Page 14 [14]
OCR
12 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK - az előbbiek mellett, illetve azokon túl — nagyon gyakran az egyénnek vagy az érintett közösségeknek a társadalmi normákról, a morálról, a formális intézményekbe vetett bizalmáról, a munkáról, az autonómiáról, a jogról stb. szóló divergens , népi" (vernakuláris) koncepcióit is tükrözi. Mint ahogyan egy explicite , politikai"-nak vagy szűkebb értelemben , szimbolikus"-nak ható konfliktus jelentése (mondjuk egy köztéri szobor, a hatalom jelképének a ledöntése, áthelyezése vagy egy teljesen új emlékmű felépítése) sem redukálható kizárólag a fennálló formális hatalmi vagy jogi viszonyokra. Az említett gesztusok, cselekvések egyszersmind ugyanis nemritkán az állam és az állampolgárok közötti egyéb [gazdasági, erkölcsi vagy akár kozmológiai, ontológiai alapon nyugvó) érdekellentétek kifejeződéseiként, társadalmi reprezentációiként is megjelenhetnek. A könyv központi témájának, tehát az informalitásnak mint összetett, többirányú kapcsolatminőségnek (az állam és állampolgárok, az egyének és a helyi közösség közötti többszintű: intra- és extralokális, valamint egyszerre különböző létszférákba: a gazdaság, a politika, a társadalom, a kultúra világába ágyazott viszonyainak) a tudományos vizsgálatára elsősorban személyes élmények, hétköznapi megfigyelések és tapasztalatok motiváltak. A kilencvenes években - vagyis a széles körű megélhetési és foglalkoztatási válság, a gazdasági recesszió időszakában — egy olyan kárpátaljai magyar településen nőttem fel, ahol az informalitás, vagyis az állami (jogi-bürokratikus) intézmények által kodifikált szabályok figyelmen kívül hagyása, a törvények kijátszása, időszakos vagy tartósabb áthágása és hatályon kívül helyezése a mindennapi életnek nem csupán szerves része volt, de kifejezetten általánosan elterjedt társadalmi gyakorlatnak számított. Ebben az időszakban a szűkebb környezetemben - talán nem túlzás ezt állítanom — nem nagyon volt olyan háztartás vagy család, amely rövidebb vagy hosszabb időre ne kényszerült volna valamilyen informális megoldásra, alternatív (|, kreatív") nem piaci, illegális vagy kvázilegális jövedelemszerző, kiadáscsökkentő tevékenységre. A posztszocializmus éveiben ezek közül is különösen elterjedtek voltak - részben a szülöfalum határvidéki fekvése miatt - az ukrán-magyar államhatárhoz kapcsoló különböző gazdasági cselekvések. Az itt élők többségének ezáltal van, vagy volt valamilyen reflektált viszonya a , határ"-hoz: vagy azért, mivel az adott személyek különféle transzlokális és transznacionális gazdasági cselekvésekből (a helyi közbeszéd szerint: a , határra járás"-ból, a nhatározás"-ból) biztosították maguk és hozzátartozóik, rokonaik számára a megélhetést. Vagy ha nem a határvidéki kereskedelemből éltek, akkor legalább amiatt, mert - akarva-akaratlanul, de — valamilyen formában mégiscsak részt vettek a határhoz kapcsolódó mindennapi kommunikációs helyzetekben (a ki- és belépésről, az elvándorlásról vagy maradásról, a határ különböző oldalain elérhető árukról, árakról, jövedelmekről, kockázatokról, ellenőrzésekről, az interetnikus találkozási helyzetekről stb. szóló diszurzusokban)].
