Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000114/0000

Az „Atlantisz-álom” a modernizáció és a nacionalizmus korában: Portugália és Brazília, 1889–1930

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Szilágyi Ágnes Judit
Cím (EN)
Dreams of Atlantis in the Age of Modernization and Nationalism: Portugal and Brazil, 1889–1930
Tudományterület
Történettudomány / History (12970), Újkori és jelenkori történelem (12977), Gyarmati múlt és gyarmatosítás utáni történelem, világtörténelem, transznacionális történelem, összefonódó történelem / Colonial and post-colonial history, global and transnational history, entangled histories (12978)
Sorozat
Bibliotheca Americana
Tudományos besorolás
monográfia
022_000114/0119
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 120 [120]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000114/0119

OCR

III. KÉT SZERKESZTŐ: A LUZO-BRAZIL ATLANTISZ MEGÁLMODÓ Ahogy az automobil, a fényképezés, a mozi és néha olyan különlegességek is, mint például a gázgyár működése, amit személyesen a helyszínen tanulmányozott." Témaválasztásával, jóval megelőzve az 1922-es Sáo Pauló-i modernista zászlóbontást, már nem is premodernista, hanem valóban modern volt. Ennek dokumentuma az 1909-es O Cinematographo (A mozi) című kötete, ami először Portugáliában, Portóban jelent meg. Középpontjában az 1908-as Rio de Janeiró-i centenáriumi kiállítással." Az ironikus, önkritikus hangja, ami azon kívül, hogy Paulo Barreto egész életművére jellemző, előhírnöke a modernisták önkeresést, önbecsülést szorgalmazó nacionalizmusának: Minden nemzet kardinális kérdést csinál abból, hogy fiai megismerjék. Maguk a franciák, akik híresen gyengék földrajzból, képesek makacsul ragaszkodni ahhoz a véleményükhöz, hogy Rio de Janeiro Buenos Aires fővárosa, és hogy Brazília egyike Chile leggazdagabb megyéinek. Azonban nincs olyan francia, aki ne ismerné a saját országát, politikai rendszerét, gazdaságát és saját történelmét. Brazíliában éppen ellenkezőleg. A gazdagok gyerekei Európába mennek tanulni. Mikor hazatérnek, több nyelven beszélnek, és ezt itt nem tekintik a hazájuknak, csak egy városnak, ahol egy kicsivel még több pénzt lehet keresni, vagy leginkább -— ez az a hely, ahol családjuk él. A jómódúak, akik mindenben igyekeznek a gazdagokat utánozni, ebben is őket követik, és a szegények, mivel gondolkodásmódjukat valamiféle furcsa kisebbségi érzés határozza meg, ők sincsenek más véleményen." 359 Pl. A era do Automovel (Az automobil kora) in: Joáo do RIO: Vida vertiginiosa, Rio de Janeiro — Paris, H. Garnier, 1911, 3-11., A revolucáo dos , Films" (A filmek forradalma), Como se faz o gaz (Hogy késziil a gaz), in: Joao do RIO: Os dias passam..., Porto, Livraria Chardon, 1912, 351-370. 360 A föderális kormányzat 1908 augusztusa és novembere között ezzel a nagyszabású rendezvénnyel emlékezett meg arról, hogy 100 évvel korábban, 1808-ban nyitották meg a brazil kikötőket a nemzetközi kereskedelem előtt, véget vetve a portugál monopóliumnak. Ez a lépés fontos előkészítője volt az egykori gyarmat függetlenné válásának. Az 1908-as országos kiállítás egymillió látogatót vonzott. Brazília tagállamai önálló pavilonokban mutatták be természeti értékeiket és gazdasági eredményeiket, és ez arra is alkalmat adott, hogy a dél-amerikai állam a hazai és külföldi látogatók előtt nemrégiben modernizált fővárosával büszkélkedjen. A kiállítók között volt saját pavilonnal az egyetlen vendégország, Portugália is. Uralkodójának sokak által várt látogatását az ellene elkövetett halálos kimenetelű lisszaboni merénylet akadályozta meg. (Bővebben ld. a VII.1.3. fejezet.) 361 „Cada nagäo faz questäo capital de que os seus filhos a conhegam. A propria Franca, bem conhecida por näo saber geografia, pöde teimar em julgar o Rio de Janeiro capital de Buenos Aires e o Brasil um dos mais ricos departamentos do Chile. Mas näo ha francez que ignore o seu paiz, a sua divisäo politica, asua produgäo e a sua historia. No Brasil dä-se absolutamente o contrario. Os filhos de gente rica väo estudar na Europa. Vém de lä falando varias

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2671 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.28 MB
Permalinkből jpg
022_000114/0119.jpg
Permalinkből OCR
022_000114/0119.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde